Oldal:Az Úr napja 1. és 2. rész 1936.djvu/12

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katofzsolt (vitalap | szerkesztései) 2020. november 24., 19:48-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


132
következnének ezek reám? A te hamisságod sokaságáért takartatik fel a te ruhád és lesznek mezítelenekké a te sarkaid”. — Jeremiás 13:21, 22
19. Semmi módon sem szabadulhatnak meg, mert a pusztulásuk bizonyos. Úgy fognak járni mint Fineásnak a felesége, akiről meg van írva, hogy elesett, amidőn a szülési fájdalmak utolérték és meghalt. (Sámuel I. 4:19, 20) A látszatkereszténység kétszínű felekezetieskedői nem fognak elalélni (fájdalomcsillapító injekció hatása, alatt), hogy fájdalmaikat ne érezzék. E „kereszténység” elfajulása és kicsapongó élete folytán fájdalmai hevesebbek lesznek és a halála is annál bizonyosabb. És meg nem menekesznek." Meg van írva: „Kezed megtalálja minden ellenségeidet és jobbod a gyűlölőidet”. (21. zsoltár 8) Így fog történni, amidőn Isten haragja hirtelen rászakad azokra, akik „békét és biztonságot” kiáltoznak. „És nincs hová futniok a pásztoroknak (köztük a rosszakaratú és sötétben dolgozók, a Jézus nevében üzérkedő jezsuita papoknak sem) és menekülniük a nyáj vezéreinek”. — Jeremiás 25:35
20. Jehova sok évszázadokon keresztül tenni-venni hagyta az ördögöt és eszközeit, hogy az ő elszámolásának napján nevének teljes igazolást szerezzen és „megmutassa rajtad az ő erejét, hogy az ő nevét világszerte hirdessék”. (Mózes II. 9:16) A bizonyságtevő-munka most folyamatban van s talán közel van a vége és amidőn befejeződik, akkor fogja megmutatni Jehova az ő hatalmát mindazok felett, akik az ő nevét meggyalázták és egy sem fog megmenekülni közülök.
21. A r. kat. hierarchia az évek hosszú során keresztül azt tanította és hitette el milliókkal, hogy az ő intézménye szövetkezett a halállal és a pokollal s oly erős erődítménnyel rendelkezik, amely legyőzhetetlen és semmilyen hatalom sem tudja elfoglalni. Isten prófétája azonban az elszámolás napjait a következő szavakkal előre megmondotta: „Látám az Urat állani az oltáron (a látszatkereszténység hamis oltárán) és monda: üsd meg az oszlop fejét (a hamis kereszténység szervezetének valláspolitikai kapuját) hadd rendüljenek meg a küszöbök (a papság útján) és döntsd azokat mindnyájuk fejére. A megmaradókat pedig fegyverrel ölöm meg. Nem fog elfutni közülük a futó és nem menekül meg közülük a menekülő. Ha a seolban ássák is be magukat, kezem onnan is kiragadja őket: és ha szemeim elől a tenger fenekére bújnának is, ott is parancsolok a kígyónak és megmarja őket. És ha fogságba mennek is ellenségek előtt, ott is, parancsolok a fegyvernek és megöli őket; és reájuk fordítom szemeimet, vesztükre és nem javukra.” (Ámos 9:1—4) Teljesen ki fognak pusztulni.
„A harag napja”
22. Ama nap, amelyen Isten alkalmazni kezdte hatalmát Sátánnal és szervezetével szemben, akkor kezdődött, amidőn szeretett fiát mint jogosult uralkodót a trónra emelte. (2. zsoltár 6) Jézus évszázadokon keresztül várta ezt a napot úgy, ahogyan Isten neki megparancsolta: „Ülj az én jobb kezem felől, amíg lábaid alá vetem ellenségeidet.” (110. zsoltár 1) Az írás és a tények szerint Isten 1914 őszén kezdte megmutatni ha-
talmát az ő ellenségei előtt és ezért áll megírva: „Hálát adunk neked Uram, mindenható Isten, aki vagy és aki valál és aki eljövendő vagy; mert a te nagy hatalmadat kezedhez vetted és a te országlásodat elkezdetted. És megharagudtak a pogányok és eljött a te haragod.” (Jelenések 11:17, 18) Akkor küldötte el Jehova szeretett fiát és mondotta neki: „Uralkodjál ellenségeid között!” (110. zsoltár 2) Az ellenség nem akart önként eltakarodni, mire háború tört ki a mennyben. (Jelenés. 12:7—9) Az ördög látván, hogy a közte és a Jehova között folyó nagy peres ügy eldöntésének ideje elérkezett, a világ nemzeteit háborúba döntötte és ez a világháború Jézus Krisztus próféciájának teljesüléseképpen történt. Sátánnak az volt a szándéka, hogy az emberiséget a háború által elpusztítsa. Ez jelentette a jajok kezdetét Sátán szervezetének, főképpen annak látható alkotó részére vonatkozólag. „Mert támad nemzet nemzet ellen és ország ország ellen és lesznek éhségek és döghalálok és földindulások különböző helyeken. Mindez azonban csak a nyomorúság (a bajok) kezdete.” — Máté 24:7, 8
23. A háború a világ nemzetei között négy évig dühöngött s nem csupán az emberek milliói pusztultak el a hadban álló nemzetek között, hanem a Sátán minden erejéből el akarta pusztítani azokat is, akik magukat Istennek és az ő országának szentelték. A mennyei háború jelentette a kezdetét Sátán szervezetével szemben Isten harag kifejezésének; viszont a háborút a földön nem Jehova indította el. A nemzetek háborúskodását Sátán idézte elő. A nyomorúság a mennyben kezdődött, amelyben az ördög az emberiséget is belerántotta fennhéjázó kihívásának megvalósítására. Amióta a mennyből a Sátán kivettetett a földre, bajt bajra zúdított az emberekre. (Jelenések 12:12) Ha Sátán megvalósíthatta volna szándékát, a nagy világháború az egész emberiség kipusztításáig nyúlt volna. 1918-ban azonban a világháború megszűnt és egyetlen földi uralkodó sem tudja megindokolni, hogy az miért szűnt meg oly hirtelen. Ennek az oka azonban a Szentírásban meg van nevezve.
24. Isten a választottakért, a hű szolga-osztályért vetett véget a háborúnak. „Mert ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen test sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek ama napok.” (Máté 24:22) Ha a háború szüntelenül a világ teljes pusztulásáig dühöngött volna, megmenekülhettek volna-e az ország örökösei, akik akkor éltek a földön? Nem; még pedig amiatt nem, mivel előbb mindnyájuknak meg kellett ítéltetniük Jézus Krisztus útján a templomban és ez az ítélet 1918-ban kezdődött Krisztusnak a templomhoz való eljövetele után. Amidőn az Úr a templomhoz érkezett, az ország örökösei sem tetszettek neki s nem vehette fel őket Isten fő szervezetébe, csak megítéltetésük után, miután bebizonyították bűnbánatukat és bocsánatban részesültek. Ez világosan kitűnik Ézsaiás jövendöléséből: „Amely esztendőben meghala Uzziás király (a látszatkereszténység képlete), látám az Urat ülni magas és felemelkedett székben (Máté 25:31) és palástja betölté a templomot” — mondja Ézsaiás 6:1—3. Ez a prófétai kép mutatja az ítélet idejének eljövetelét.