Oldal:Az Úr napja 1. és 2. rész 1936.djvu/5

125

{{raw:data:p|c|

Avagy soha sem gondolnak arra, hogy a halál biztosan utoléri őket s az fogja részükre, mint személyek részére a világ végét és az utolsó napot jelenteni? Az ő számukra akkor az egész világ elmúlik."

¹⁸ Igaz, hogy a „Beteljesült Titok" c. könyvben említve van 1918, amely könyv 1917 júl. havában jelent meg; de ez az említés nem történt kellő megértés és a dátum helyes alkalmazása alapján. Az 1914. évre várt nyomor idejét egyszerűen elhalasztották 3 és 1/2 évvel, s ez mutatja, hogy azt az időpontot nem értették meg helyesen. 1918-ban sokan voltak Isten országának örökösei, akik azóta elveszítették ezen helyzetüket s most a „gonosz szolga" osztályához tartoznak. Az Úr napja nemcsupán tolvaj módon tört reájuk, hanem ezek még mostan is teljes sötétségben ülnek az Úrnak templomához jövetelét illetőleg, amint azt Jézus előre megmondotta. (Máté 13:41, 42) A gonoszszolga-osztály azon felvilágosítás és világosság dacára is elveti az Úrnak az Isten templomában ítélkezésére v. megjelenéséről szóló közleményeket, amelyekkel az Úr most a híveket megajándékozta.

¹⁹ Jézus a királyság örököseit így figyelmeztette: „Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti Uratok. Azt pedig jegyezzétek meg, hogyha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jön el a tolvaj: vigyázna és nem engedné, hogy házába törjön. Azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia... Ha pedig ama gonosz szolga így szólna szívében: Halogatja még az én Uram a haza jövetelt; és az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene: Megjő annak a szolgának az ura, amely napon nem várja és amely órában nem gondolja." — Máté 24:42-50

²⁰ Ennek a „lopó" módjára érkező napnak a kezdete 1918-al következett be. „Ahol a lopók kiássák és ellopják." (Máté 6:19; János 10:10) „Megemlékezzél azért, hogyan vetted és hallottad; és tartsd meg és térj meg. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj és nem tudod, mely órában megyek hozzád." (Jelenések 3:3) Jézus a végső csatáról, a mindenható Isten nagy napjának csatájáról mondotta: „Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon és meg ne lássák az ő rútságát (és kivessék)." (Jelenések 16:15) A vigyázóknak most tovább is vigyázniuk kell és szorgalmasan ügyelniük Isten akaratának feltárulására.

²¹ A tolvajok éjszaka járnak, amidőn az emberek alszanak, egyesek pedig italosak és mámorosak és nem veszik észre a romboló közeledését.1918 előtt a protestáns és r. katolikus klérus harcolt Jehova királyságának küldöttei ellen, s ezek az ellenségek azóta is szembeszállottak a királysággal, s ezzel mutatták ki, hogy részegek és al¬ szanak azon kiváltságokat illetőleg, hogy a királynak szolgálhatnak. A balga szüzek osztása szintén mélyen alszik, tétlen és sötétségben van.1918 előtt az egész látszatkereszténység mint valami álomkóros bestiálisan részeg volt és azóta is mámoros állapotban van Sátán erős italától Jehova bizonyságtevőinek üldözése tekintetében és a W T. elpusztítására törekszik. Az egész látszatkereszténység szándékosan tartózkodott sötétségben minde mai napig. (Péter II. 3 : 5) Azért tehát, mivel ezek mindnyájan a sötétségben vannak, következett reájuk az Úr Jézus Krisztus napja tolvaj módjára (meglepetésszerűen) miképpen az alvókra és a részegekre, éjszaka.

²² Sőt még a „hű szolga" osztály, a maradék sem vette észre az Úrnak templomához érkezését az ő megérkezésének idejében. A hívek teljesen bíztak az Úrban és reá várakoztak; mindazáltal az Úr nem tárta fel előttük 1922 előtt, hogy megérkezett a templomhoz ítélkezni. Most az összeseknek,akik magukat Istennek szentelték sietniök kell és szorgalmasaknak kell lenniök az ő szolgálatára.Az Úr, Jehova prófétája útján Ézsaiás 6 :1-8.szerint előre közölte, hogy a hűségesek szolgálatuk kiváltságának tudatára fognak eszmélni. Amidőn az Ézsaiás prófétában példázott maradék felismerte, hogy nagyon álmos volt, minek következtében kötelességét elmulasztotta, ez nagyon fájt neki és az Úrhoz kiáltott, és az Úr meghallgatta, megtisztította és megnyitotta értelmét és szolgálatára küldte.

²³ Ama sötétség, amely egykor részben körülvette azokat, akikből később a maradék-osztály tagjai alakultak ki, az egész látszatkereszténységet, főképpen a gonoszszolga-osztályt beburkolta s így az Úr napja mint a tolvaj következett reá.A papságnak fogalma sincsen az Úr ítéletre jövetele felől. Róla mondja Isten prófétája útján: „Igy szól az Úr a próféták ellen, akik elámítják az én népemet, akik, ha van mit rágniok, békességet hirdetnek, az ellen pedig, aki nem vet valamit szájukba, hadat indítanak". — Mikeás 3 : 5-7

„Azt mondják"

{{raw:data:p|24|24-26|Az apostol az Úr hű gyülekezetének mondja:„Amidőn azt mondják: béke és biztonság! Akkor hirtelen veszedelem következik reájuk, miképpen a szülési fájdalmak a terhes asszonyra; és nem szabadulnak meg." (Thessalonika I. 5 :3) Bizonyos, el kell jönnie az időnek, amidőn így fognak szólani: „béke és biztonság!" Egyes fordításokban, pl. az angol és a Luther fordításban, valamint a magyar Károlyi fordításban is ez a vers „mert" szóval kezdődik. Ez a bevezető szó az elberfeldi s az angol átdolgozott és Rotherham fordításokban nem fordul elő. A „mert" kötőszó nem vonatkozik a közvetlenül 1918 előtti időre, Jézus Krisztus napjára. 1918 tavaszán az ellenség, megakadályozta az Úr népének tevékenységét. A „mert" 1918 után, Jehova népe szolgálatának újból való megkezdése után, tehát a nap folyamára és nem azelőtti időre vonatkozik. Itt nyilván egy rövid időről van szó éppen az ellenség elpusztítása előtt ama nap folyamán. Azokat nevezi „a béke követeinek", akiket az „ők" szóval jelez, tudniillik azokat, akik a békét kihirdetik; nyilván ezeken fog teljesülni a prófécia: „A békesség követői keservesen sírnak." (Ézsaiás 33 : 7) Ellenkező állásponton vannak „az örömhírt, a békét hirdetők lábaival", akik az üdvösség üzenetét hirdetik és szavukat hálaénekre használják. (Ézsaiás 52 : 7, 8) Ezek nem jelenthetik a széles néprétegeket, hanem csakis a vezetőket és a közvélemény alapítóit, a propagandistákat, akikre a töb-