3 279
szerkesztés
„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/58” változatai közötti eltérés
→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI}}}}|57}} {{raw:data:p|c|még nagyobb értékük van, mint a papirusz kéziratokn…”
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI}}}}|57}} {{raw:data:p|c|még nagyobb értékük van, mint a papirusz kéziratokn…”) |
(Nincs különbség)
|
A lap 2021. április 14., 16:19-kori változata
A lap nincsen korrektúrázva
A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
57
még nagyobb értékük van, mint a papirusz kéziratoknak. Jehova ezek által tette lehetővé az egész Biblia megbízható megőrzését.
A LEGFONTOSABB PERGAMEN KÉZIRATOK TÁBLÁZATA
| Szimbólum | A kézirat neve | Század
(Kr.u.) |
Hol őrizik ma | Körülbelüli
tartalma |
| P1 | Oxyrhynchus 2 | III. vagy IV. | Philadelphia | Máté 1 |
| P8 | Aegyptus 8683 | IV. | Berlin (?) | Csel. 4-6 |
| P10 | Oxyrhynchus 209 | IV. | Cambridge, Mass | Róma 1 |
| P11 | V. | Leningrád | 1. Kor. 1, 6, 7 | |
| P13 | Oxyrhynchus 657 | IV. | London | Zsid.2-5,10-12 |
| P15 | Oxyrhynchus 1008 | IV. | Kairó | 1. Kor. 7, 8 |
| P23 | Oxyrhynchus 1229 | IV. | Urbana, III | Jakab 1 |
| P32 | Rylands 5 | III. vagy IV. | Manchester, Anglia | Titusz 2 |
| P37 | Michigan 1570 | III. | Ann Arbor, Mich. | Máté 26, 27 |
| P38 | Michigan 1571 | III. vagy IV. | Ann Arbor, Mich. | Csel. 18, 19 |
| P45 | Chester Beatty 1 | III. | London | Rész. Máté,
Márk, Luk., Ján., Csel |
| P46 | Chester Beatty 2 | III. | London, Ann Arbor | Tízet Pál
leveleiből |
| P47 | Chester Beatty 3 | III. | London | Jel. 9-17 |
Szim-bólum A kódex neve Század
(Kr.u.) Őrzésének mai helye Recenzió (Család) א Sinai IV London Alexandrin A Alexandrin V London Bizánci B Vatikán 1209 IV Róma Alexandrin C Ephraemi Rescriptus V Párizs Alexandrin D Bezae Cantabrigiensis VI Cambridge, Angl. Nyugati
D vagy D2 Bezae Claromontanus VI Párizs Nyugati E táblázat mutatja a legfontosabb pergamen kéziratokat, nemzetközi szimbólumukat, nevüket, dátumaikat, jelenlegi őrzési helyüket valamint a családot vagy recenziót, amelyhez tartoznak. Mindegyik nagybetűkkel van írva. A legfontosabb bibliai kézirat a Vatikán 1209. Minden oldala három oszlopba van osztva és a Krisztus utáni negyedik század első felében lett írva. Eredetileg az egész Szentírást tartalmazta görög nyelven, vagyis a Mózes első könyvétől a Jelenésekig. Jelenleg e kézirat sok része megrongálódott és hiányos, hiányoznak részek a Mózes első könyvéből, a Zsoltárokból valamint a Zsidókhoz írt levélből, míg Timótheus, Titusz, Filemon és a Jelenések könyvei teljesen hiányoznak. Ezt a Vatikán könyvtárában őrzik. Végül hosszas késedelem és halogatás után, az 1889-1890-es években a Vatikáni hatóság elkészítette az egész kéziratnak hasonmási másolatát.
A Vatikán 1209 kézirat riválisa a Sinai kézirat, mindkettő a negyedik századból származik. A Sinai kézirat a Bibliából teljes részeket tartalmaz görög nyelven és 376 lapból áll, mindegyik oldala négy oszlopot tartalmaz, kivéve a Héber Iratok költői könyveit, amelyek két oszlopban találhatók. Ez tartalmazza a Jelenések könyvét, ezáltal kitöltve a Vatikán 1209 kézirat hiányát. Különböző pontokban egyezik viszont másokban nem, a híres Vatikáni kézirattal. Nemzetközi szimbóluma a héber ábécé első betűje, vagyis א (alef). Ezt a kéziratot 1859-ben fedezte fel Constantine Tischendorf gróf, német tudós,
the fourth and fifth centuries still rank ahead of the papyrus manuscripts in value . Through them Jehovah has caused the entire Bible to be reliably preserved . TABLE OF LEADING VELLUM MANUSCRIPTS Name of Codex (MS .) (Century Now Preserved Recension (A. D .) at (Family) London Alexandrian Sinaitic 4th K Alexandrine London Byzantine A 5th B Vatican No. 1209 4th Rome Alexandrian C Ephraemi Rescriptus 5th Paris Alexandrian D Bezae Cantabrigiensis 6th Cambridge, Eng. Western D or D2 Bezae Claromontanus 6th Paris Western Symbol
This table shows the outstanding vellum manuscripts, their international symbol, name, date, place of present keeping, and the recension or family to which they belong . All of them are written in the majuscule or uncial style of letters, that is, in all-capital letters . The first-ranking Bible manuscript is the Vatican No. 1209. It has three columns to a page and was written in the first half of the fourth century after Christ . Originally it contained in Greek all the Scriptures, from Genesis to Revelation . Now many parts of the manuscript have become damaged and there are several gaps, parts of Genesis, Psalms and Hebrews and all of Timothy, Titus, Philemon and Revelation being missing . It is kept in the Vatican library . Finally, after much delay and show of reluctance, the Vatican authorities had reproduced a photographic facsimile of the entire manuscript, in 1889-1890 . The Vatican MS. 1209 has a rival in the Sinaitic MS . Both are of the fourth century. The Sinaitic MS . comprises parts of the entire Bible in Greek, containing 376 leaves, four columns to the page, except in the poetic books of the Hebrew Scriptures, where it runs in two columns . It contains Revelation, and thus ably fills in a lack in the Vatican MS . 1209 . It agrees, and also disagrees, with the famous Vatican manuscript at several points . Its international symbol is the first letter of the Hebrew alphabet, m (aleph) . Count Constantine Tischendorf, the German schol-