Oldal:A-ti-bölcs-szolgálatotok-Az-elveszet-fiu-inségben-1946.pdf/4 forrásának megtekintése

<noinclude><pagequality level="3" user="Katomozes" /></noinclude>{{raw:data:ai|3|''4''||}}
{{raw:data:s-01|1}}
{{raw:data:c|
{{raw:data:p|11| Erre nézve nincs jobb és találóbb példa mint maga az Izrael nemzete. Az Egyiptomból való kivonulásuk napjától kezdve ők gyakran megfeledkeztek Jehováról és az Ő tiszteletéről és kegyelmével szemben leértékelő módon viselkedtek. Az Ő nagy jóságának és hosszútűrésének gyakorlása által kimutatta kegyelmét irántuk megszabadítva ellenségeiktől és visszafogadván isteni kiváltságukba. Mindezek dacára ők a legnagyobb vétket követték el Istennek saját Fia ellen; s ezért Jehova Isten kivételes jósága az ő nemzetük iránt megszűnt. Ez azonban csak azoknak maradékával szemben folytatódott, akik értékelték Istennek Fiában megnyilvánított igazságát és jóságát és akik elutasították az Izrael engedetlen nemzetéhez való alkalmazkodást. Azért Isten jósága a pogányokhoz fordult, "akik hajdan nem nép voltatok most pedig Isten népe vagytok; akik nem kegyelmezettek voltak és most pedig kegyelmezettek vagytok". (I. Péter 2:10). Engedelmeskedjünk tehát az apostolnak hozzánk intézett buzdításának, Jehova Istennek irgalmát illetőleg.}}
{{raw:data:s|bold| {{raw:data:ta|c| Egy élő áldozat}}}}
{{raw:data:p|12| Mi az aminek cselekvésére az Isten gyülekezete vezető testületének e tagja olyan forrón buzdítja a testvéreket? Az: "Hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves élő áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket." Ezek a testvérek átadták magukat máris Istennek egy teljes felszentelés által és meg voltak igazulva Krisztus vérében. Most már számukra semmilyen ítélet sincs, mert ők, a Krisztus Jézusban, testének tagjai"-vá lettek. Ilyenképpen Isten, az Ő szelleme és ténykedő ereje által bizonyságát adta, hogy ők a Királyság várományosaivá lettek, mint Isten örökösei és Jézus Krisztusnak örökös társai. Ők mint az ő "testének tagjai" "vesszők" voltak a teokratikus "olajfa" törzsében. (Róma 5:1, 9; 8:1, 16, 17). Azért Pál figyelmezteti őket mondván: "Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt akik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágattatok'. Az isteni kegyelem a terméketlenek részére szűnik meg. (Róma 11:22). Az a felhívás amit az apostol említ az ő testvéreire vonatkozik, hogy Isten iránti felszenteltségüket teljesítsék, végezvén ezt ténylegesen gyakorlati módon. Hogy legyen ez végezve? Az ő testüknek Istennek kedves, szent és élő áldozatul való vitele által.}}
{{raw:data:p|13| Ez azt jelenti, hogy valakinek teste Isten előtt élőnek kell tekintessék. A testnek különböző tagjai vannak, u. m. kezek, lábak, fülek, szemek, ajkak és nyelv; és mindezek használatba kell vétessenek az Isten tényleges munkájában. A testnek különböző képességei is vannak, u. m. ész, mely által tájékozódhatik; bölcsesség, hogy tájékozódásaikat megvizsgálják melyeket Isten Igéjéből gyűjtenek, és helyes következtetésre jutva, ami azokat a dolgokat illeti valamint az ő értelmükre}}|
{{raw:data:p|c| vonatkozólag is; emlékeztet az Isten Igéjére való emlékezés az ő viselkedésükre és cselekedeteikre nézve az Ige teljesítését illetőleg; szív, Isten értékelésére és mindannak ami van és amit Ő végez megbecsülésére valamint annak indítására, hogy Őt tisztelje, Neki engedelmeskedjen és szolgáljon; erő és hatalom, mellyel Isten akaratát örömmel és odaadással végezzük. Egy halott áldozat képtelen volna arra, hogy ily képességet Isten dicséretére használjon. Egy ily élő áldozat hozatala Istennek, nagyon különbözik azoknak útjától, akik tartózkodnak magukat Istennek szentelni addig amíg testük megöregszik és félig halottá válva nagyon kevés vagy semmi képességük nem lesz, amit felhasználhatnának energikus módon Isten királysága gyümölcsének termésére.}}
{{raw:data:p|14| Az apostol szavaiba foglalt gondolat nem azt jelenti, hogy a testet vagy magát valaki az ellenség kezébe adja "vértanú" gyanánti megöletésre, hogy ezáltal a tevékenységből kivonhasson a földön. Igaz, hogy a Római levél 8-ik fejezetében az apostol mondja: "Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől, nyomorúsága, szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é? amint meg van írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat (Róma 8:35, 36): Mindazonáltal a mi áldozatunk nem azáltal teljesitteték be amit Isten ellenségeinknek megenged cselekedni velünk. A bajok, üldözések és szenvedések csak esetlegesek, melyek a mi testünknek élő áldozatául való hozatalával kapcsolatban történhetnek. Ez csak próbára teheti a mi Isten előtt való  feddhetetlenségünket és hűségünket az iránta való fölszentelésünkben, akaratának cselekvését illetőleg. A halál, erőszakos kezek által vagy békésen Isten szolgálatának végezésében kétségnélkül az élő áldozat befejezéséhez juttat. De az ellenség semmi esetre sem jelenti az áldozatot bemutató papot, aki az áldozatot felajánlja Istennek akár élve vagy halva. Jézus Krisztus Isten nagy papja, bír azon isteni megbízatással, hogy felügyeljen az élő áldozatra, hogy milyen módon legyen az használva Isten szolgálatában. Jézus utasítása és buzdítása azokra nézve akik "vesszők" a jelképes "olajfában" a következő: "Légy hív mindhalálig és néked adom az életnek koronáját."}}
{{raw:data:p|15| Pál apostol buzdítása világosan mutatja, hogy egy Istennek való egyszerű felszentelődés, még nem minden, hanem, miután valaki felszentelődik, magát el kell különítse Isten akaratának cselekvésére amelyre igyekeznie kell. Az élő áldozat szent és Istennek tetsző kell legyen, aki jóságot tanúsított ezen igazságos célra. Ez azt jelenti, hogy azon idő, amelyet Istennek akarunk felhasználni el kell különíttessék, azaz felszenteltessék és minden tag, képesség és erő, következőleg munkába kell legyen állítva végezve Isten tetszését. Oly dolgokat kell végezni, melyek kedvesek Isten előtt és mindezeket Jézus Krisztus a nagy Főpap által kell végrehajtani. Kinek vére által jön a megigazulás Isten előtt. Jézus emberi}}
}}<noinclude><references/></noinclude>