Oldal:Jehiva-gondviselése-3-4-rész-1937.djvu/3

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Administrator (vitalap | szerkesztései) 2022. június 27., 17:08-kor történt szerkesztése után volt.
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


hajtja végre szándékait. Tények mutatják, hogy 1919 óta sokan jutottak az igazság ismeretére, kerültek Isten templomába vagy szerv-be Isten maradék népe közé a földön. A jóindulatúnknak, akik a nagysokaságot fogják alkotni, szintén tápláltatniok kell és a nagyobb József fennhatósága alatt álló, Isten szervezetében életfenntartó eledelben részesülniük. Jehova bőven gondoskodott ezek élelmezéséről.
40 Sátán szervezetei sok embert ejtenek fogságukba. Ez a fogságbaejtés általában az emberek korlátozásából, megfélemlítésből és abból áll, hogy tudatlanságban tartják Isten éltető igéinek keresése, illetve kiváltsága felől. Ezek a fogságban levő jóindulatú emberek csak rossz és penészes eledelben részesülnek. Amint Ezékiel prf. írja, a szörnyűségek láttán jajveszékelnek és a szomorult viszonyok miatt. Sátán üzlet-folyama sem tud éltető eledelt juttatni az éhezőkhöz s így az éhenhalás szélén állanak. Akik a jogosat szeretik és hisznek Istenben és az Úr Jézus Krisztusban, tudomást szereznek Isten országáról, amely Jézus Krisztus uralkodása alatt lesz, aki a nagyobb József és tudomást szereznek róla, hogy az ő áldott országának tárházai jó lelki eledellel vannak tele azok számára, akik az Urat keresik. Amiképpen annak idején a nép kiáltása a Faraó füléhez jutott, most is el fog jutni Jehova Istenhez: „De megéhezék egész Egyiptom földe is és kenyérért kiált vala a nép a Fáraóhoz. — Monda pedig a Faraó mind az egyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez és amit mond néktek, azt míveljétek!" — Mózes I. 41:55.
41 Most Isten is hasonlóképpen azt rendeli a lelki eledel után éhezőknek, hogy menjenek Krisztushoz. Azt mondja az éltető eledel után sóvárgóknak: „Ímé az én szolgám, akit választottam; az én szerelmesem, akiben az én lelkem kedvét lelte; lelkemet adom őbelé és ítéletet hirdet a pogányoknak... és az ő nevében reménykednek a pogányok." — Máté 12:18—21.
42 Jehova most elküldi bizonyságtevőit, hogy közöljék az éhezőkkel az ő vigaszüzenetét s így szóljanak: „Eredjetek el az én szolgámhoz, Jézus Krisztushoz és cselekedjétek, amit ő fog nektek mondani s így élni fogtok. — Csak aki elmegy Jézus Krisztushoz és követi az ő parancsait, fog élni. Más úton nem lehet megnyerni az életet. Ez a parancs és figyelmeztetés a jóindulatúakhoz szól akikből a nagysokaság fog állani, amelyet most alakít az Úr. Azok felől, akik a nagyobb Józsefhez elmennek és engedelmeskednek az ő parancsainak és hívek s igazak maradnak, áll megírva: „Nem éheznek többé, sem nem szomjaznak többé; sem a nap nem tűz rájuk, sem semmi hőség. Mert a Bárány, aki a királyi széknek közepette van, legelteti őket és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl az Isten az ő szemeikről minden könnyet." (Jelenések 7:16, 17) Így mutatja meg Isten azoknak, akik őt szeretik, hogyan gondoskodott bőségesen róluk. Ezeket látva a maradék ne csupán kiváltságának tekintse, hanem tekintse szent kötelességének is magasra emelni a zászlót a nép számára és megmutatni a Jehova tárházaihoz és gabonásaihoz vezető utat, ahol végtelen bőségben áll a lelki táplálék. Most inség sújtja Sátán világát és mindinkább fokozódik s végül a mindenható Isten nagy napjának viadalában fog végződni. Ezen Ínség ideje alatt kell hogy Jézus Krisztushoz menjenek azon jóin¬
dulatú emberek, akik oltalomban és áldásokban kívánnak részesülni s kell táplálkozniok azon bőséges eledelekből, miket részükre készitett Isten utasítására. A nép most látja az eseményeket és minden értelmes ember örvend, hogy láthatja azokat.
43 Jehova most tudomására hozza a földön az engedelmeseknek, mily összefüggés áll fenn közte s az ő királyi háza és „többi juhai" között, akiket Jézus Krisztus gyűjt össze s akik a "nagysokaságot" fogják alkotni. Róluk áll megírva az írásban: „Nagysokaság, melyet senki, meg nem számlálhatott", illetve amely számtalan volt. Jehova megállapította pontosan hogy mennyien fognak a királyságához tartozni; a nagysokaság létszámát azonban nem állapította meg előre. Isten természetesen előre tudhatta volna, hogy mennyien fognak oda tartozni; de ezt nyilván nem akarta meghatározni. Az embereket értesíti kegyes gondviseléséről s azután pártatlanul rábízza mindenkire, hogy elfogadja-e az ő gondviselését és élni kíván-e, vagypedig visszautasítja és átok alatt kíván maradni és elpusztulni. Jehova nyitotta meg az élethez vezető utat, amely út abból áll, hogy a nagyobb Józsefet, Jézus Krisztust megkeresve, azon eledelből fognak táplálkozni, melyet Jehova készített az igazságot megismerni kívánók számára, akik teljesen az Úr vezetése alá helyezik magukat és örömmel engedelmeskednek neki. Mindazok, akik így tesznek és megőrzik feddhetetlenségüket Jehova Isten előtt, híven és szilárdan kitartva, részesülni fognak az ő áldásaiban. Az ilyenek nemcsupán örömmel fognak táplálkozni Jehova gondviseléséből, hanem az örömhírt el is viszik másokhoz, hogy mások is dicsőíthessék Jehovát.
44 Írva van: „És az éhség mind az egész földön vala. Akkor mind megnyitá József a gabonás házakat és árulja vala az egyiptombelieknek; mert nagyobbodik vala az éhség Egyiptom földén. És mind az egész föld Egyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni, mert nagy vala az éhség az egesz földön." (Mózes I. 41:56, 57) Ez további bizonyíték az Úr teljes pártatlansága mellett. Isten gondviselése a világ minden népe számára , nyitva áll. Ez további bizonyíték amellett, hogy a nép táplálása a jelen ínség idejében főkép a nagysokaság érdekében történik. Erről áll megírva, hogy minden nép, törzs és nyelv közül jön és Jézus Krisztus trónja előtt áll, hódolva előtte mint szabadító, király és e világ üdvözítője előtt és hangosan fogják mondani: „Üdv a mi Istenünknek és a Báránynak, aki a trónon ül!" (Jelenések 7:9, 10) Tudjuk, hogy most a mennyei angyalok, Krisztus testének feltámadt tagjai és a földön levő maradék örömmel hirdeti Jehova énekét s most a nagysokaság is csatlakozik az énekhez s mindnyájan így szólnak: „Ezt mondván: Ámen; áldás és dicsőség, bölcseség és hálaadás, tisztesség és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké." — Jelenések 7:12.
Tanulmánykérdések