Oldal:Jehova-ünnepe-1933.djvu/10 - Laptörténet

Katomozes, 2022. március 30., 09:04-n

2022-03-30T09:04:38Z

Katofzsolt, 2022. március 8., 14:02-n

2022-03-08T14:02:44Z

Katofzsolt, 2022. március 8., 13:33-n

2022-03-08T13:33:00Z

Katofzsolt, 2022. március 8., 13:32-n

2022-03-08T13:32:36Z

Katofzsolt: /* Nincs korrektúrázva */ Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3|90|Az őrtorony és Krisztus jelenlétének hírnöke|20. évfolyam, 6. szám}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c|sőszülöttek, mivel minden családban csa…”

2022-03-08T13:31:41Z

‎Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3|90|Az őrtorony és Krisztus jelenlétének hírnöke|20. évfolyam, 6. szám}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c|sőszülöttek, mivel minden családban csa…”

Új lap

<noinclude><pagequality level="1" user="Katofzsolt" /></noinclude>{{raw:data:ai|3|90|Az őrtorony és Krisztus jelenlétének hírnöke|20. évfolyam, 6. szám}}
{{raw:data:c|
{{raw:data:p|c|sőszülöttek, mivel minden családban csak egy elsőszülött volt; ezt a tényt azonban nem lehet aképpen magyarázni, mintha azt jelentené, hogy mindazok, akik azt állítják, hogy szövetségesei Istennek, akkor is résztvehetnek az emlékünnepen, ha nincsenek Krisztus testében és nem várományosai a királyságnak. A páska nem volt jelképe az emlékünnepnek, amelyet Jézus rendelt el; a páskavacsorán nem ittak vért, sem valóságos vért, sem bort, mely a vér jelképéül szolgált volna.}}
{{raw:data:q|30|Pál éppen „az áldások poharára” és azon „kenyérre, amelyet, megszegünk”, való utalása előtt beszélt a testi Izrael történelméről és rámutat jelképi esetekre ,a gonosz dolgok kívánása`, „a bálványimádás" és a „paráznaság" tekintetében, valamint a Krisztus megkísérlésére és a „zúgolódásra” nézve, azután így szól: „Azért szeretteim, kerüljétek a bálványimádást. Mint értelmesekhez beszélek; ítéljétek meg ti magatok, amit mondok.” Azután a következőket írja: „Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem vehettek részt az Úr asztalánál és az ördögök asztalánál.” (Korinthus I. 10:6-15, 21) Pál itt oly pohárról és asztalról beszél, mely nagyobb annál a betűszerinti pohárnál és asztalnál, amelyet a vacsora alkalmával használtak. Ha valaki nem iszik az igazi pohárból és nem eszik az igazi asztalról, nem is veheti magához méltóképpen az Úrvacsora jegyeit. Krisztus teste, a kiválasztás Jehova beleegyezésével nem oszthatja meg szolgálatát és szeretetét Isten királysága és Sátán szervezete között. „Mert Krisztus, a mi páskabárányunk is megöletett. Azért tehát ünnepet szenteljünk, nem régi kovásszal és nem is a gonoszság és rosszaság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalanságával.” (Korinthus I. 5:7, 8) A páskaünnepen a kovászos kenyér fogyasztására halálbüntetés volt kiróva. (Mózes II. 12:19) Azok a hűségesek, akik meg tudják különböztetni az Úr testét, megvizsgálják magukat
és megőrzik magukat a szív fertőzésétől és tisztátlanságától, őrizkedni fognak attól, hogy méltatlanul egyenek és igyanak s azáltal isteni büntetést vonjanak magukra. — Korinthus I. 11:28, 29.}}
ai A földön kétségtelenül vannak olyamok is,
akik Jehova mellett foglalnak állást, hisznek Jé¬
zus Krisztus kiomlott vérében és kifejezték elha¬
tározásukat Isten akaratának cselekvésére, de
nem fogadták el a királyságra szóló meghívást- s
így nem is várományosai a királyságnak. Ebből
következik, hogy ezek nem isszák, az ő vérét és
nem ismerik az ő szenvedéseinek gőzösségét, az ő
halálához hasolókká lévén. Mive} ezek nincsenek
közösségben (egységben) Krisztussal, nem is ve¬
hetnek részt jogosan az emlékünnepen a borból
iván, mely Jézus Krisztus kiomlótt vérét jelképezi.
Mivel egykor az egész emberiségnek a kenyérben
jelképezett Jézus Krisztus szolgálatának érdemé¬
ből kell táplálkoznia, résztvehetnek-e az emlékün¬
nep alkalmával a kenyér törésében, de nem a bor
ivásában azok, akik hisznek Krisztusban, de nem
várományosai a királyságnak? Az írás e kérdésre
vonatkozólag hallgat s így senkinek sem áll jogá¬
ban azt állítani, hogy az említett eljárás volna he¬
lyes. Az írás azt mutatja, hogy a bor és a kenyér
mint jelképek egy időben fogyasztattak. Az írás
nem jogosít fel bennünket, hogy az emlékünnepen
az egyiket a másiktól elválasszuk. A kenyeret és
a bort csak a hű tizenegy fogyasztotta, akik meg¬
hívást nyertek a királyságba és várományosai vol¬
tak annak. Azok, akik későbben az apostol kije¬
lentésével összhangban méltóképpen részt vettek
az emlékünnepen, a királyság várományosai. Ezek •
alkotják a menyasszonyi osztályt. A menyasszony
Örömmel üdvözli a vőlegényt és örvend jövetelének.
Jézus Krisztus pedig most a menyasszonyi osz¬
tállyal issza az öröm borát, miután megjött temp¬
lomához. A hű maradék tagjai a földön tovább is
„hirdetik az Űr halálát", jóllehet a vőlegény meg¬
jött, mivel tudják, hogy vele kell meghalniok s az
ő feltámadásában való részvételük által halhatat¬
lanságot fognak nyerni. Mások nincsenek e hely¬
zetben. Jóllehet sokan örvendenek Jézus Krisztus
megtört testében és kiomlott vérében való hitük¬
ben mint megváltásuk eszközében s talán abban
is, hogy a királyság eljött s azt rövidesen az em¬
beriség megszabadulása fogja követni és Jehova
neve teljesen igazolva lesz; de ha ők nem váromá¬
nyosai királyságnak, nem is „isszák az ő vérét", s
nem is hirdethetik az ő halálát s örömében sem
osztozhatnak, melyet csak azok élveznek közösen,
akik közösségben vannak Krisztussal és Jehová-
val. De mivel ezek örvendenek annak, hogy a ki¬
rályság eljött s az általa eljövendő áldásoknak, te¬
vékenyen közreműködhetnek a királyság igazsá¬
gának hirdetésében, mivel Jézus Krisztus kijelen¬
tése így szól: „És a lélek és a menyasszony így
szól: „Jöjj! és aki hallja, mondja: Jöjj! és aki
szomjazik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet
vízét ingyen." (Jelenések 22 :17) Most itt az ide¬
je Jehova nevének és királyságának hirdetésére és
mindenkinek kiváltságában áll, aki hallja az igaz¬
ságot, hogy az örömhírt megragadja és másokkal
is közölje. Ez az osztály van Jonadáb osztálynak
nevezve s ezeket helyes bátorítani, hogy részt ve¬
gyenek a királyság üzenetének hirdetésében; de
ez nem az a kérdés, amely az emlékünnepen való
részvételre vonatkozik.
„Beteljesült a királyságban"
” 1933-ban Nisan hó tizennegyedike április
9-én, vasárnap este „naplementekor" kezdődik;
azért az emlékünnepet ezen az estén kell 6 óra
után valamely időben megtartani. Ebben az évben
sokkal inkább kell hozzájáruljon ez az ünnepség.
Jehova értékeléséhez az ő „kimondhatatlan ado¬
mányáért", a bárányért, szeretve, dicsőítve és há¬
lákat adva néki s igazi ünnepet ünnepelve Jehová-
nak. A hű maradék most a templomban van, me¬
lyet Ezékiel látomásában prófétailag látunk és a
nagy hasonmási páska emlékünnepét e templom¬
ban kell megtartanunk. (Ezékiel 45 : 21—24) Je-<noinclude><references/></noinclude>

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {{raw:data:p|30|Pál éppen „az áldások poharára” és azon „kenyérre, amelyet, megszegünk”, való utalása előtt beszélt a testi Izrael történelméről és rámutat jelképi esetekre ,a gonosz dolgok kívánása`, „a bálványimádás" és a „paráznaság" tekintetében, valamint a Krisztus megkísérlésére és a „zúgolódásra” nézve, azután így szól: „Azért szeretteim, kerüljétek a bálványimádást. Mint értelmesekhez beszélek; ítéljétek meg ti magatok, amit mondok.” Azután a következőket írja: „Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem vehettek részt az Úr asztalánál és az ördögök asztalánál.” (Korinthus I. 10:6-15, 21) Pál itt oly pohárról és asztalról beszél, mely nagyobb annál a betűszerinti pohárnál és asztalnál, amelyet a vacsora alkalmával használtak. Ha valaki nem iszik az igazi pohárból és nem eszik az igazi asztalról, nem is veheti magához méltóképpen az Úrvacsora jegyeit. Krisztus teste, a kiválasztás Jehova beleegyezésével nem oszthatja meg szolgálatát és szeretetét Isten királysága és Sátán szervezete között. „Mert Krisztus, a mi páskabárányunk is megöletett. Azért tehát ünnepet szenteljünk, nem régi kovásszal és nem is a gonoszság és rosszaság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalanságával.” (Korinthus I. 5:7, 8) A páskaünnepen a kovászos kenyér fogyasztására halálbüntetés volt kiróva. (Mózes II. 12:19) Azok a hűségesek, akik meg tudják különböztetni az Úr testét, megvizsgálják magukat
 és megőrzik magukat a szív fertőzésétől és tisztátlanságától, őrizkedni fognak attól, hogy méltatlanul egyenek és igyanak s azáltal isteni büntetést vonjanak magukra. — Korinthus I. 11:28, 29.}}
-{{raw:data:p|31|A földön kétségtelenül vannak olyamok is, akik Jehova mellett foglalnak állást, hisznek Jézus Krisztus kiomlott vérében és kifejezték elhatározásukat Isten akaratának cselekvésére, de nem fogadták el a királyságra szóló meghívást s így nem is várományosai a királyságnak. Ebből következik, hogy ezek nem isszák, az ő vérét és nem ismerik az ő szenvedéseinek közösségét, az ő halálához hasonlókká lévén. Mivel ezek nincsenek közösségben (egységben) Krisztussal, nem is vehetnek részt jogosan az emlékünnepen a borból iván, mely Jézus Krisztus kiomlott vérét jelképezi. Mivel egykor az egész emberiségnek a kenyérben jelképezett Jézus Krisztus szolgálatának érdeméből kell táplálkoznia, résztvehetnek-e az emlékünnep alkalmával a kenyér törésében, de nem a bor
+{{raw:data:p|31|A földön kétségtelenül vannak olyanok is, akik Jehova mellett foglalnak állást, hisznek Jézus Krisztus kiomlott vérében és kifejezték elhatározásukat Isten akaratának cselekvésére, de nem fogadták el a királyságra szóló meghívást s így nem is várományosai a királyságnak. Ebből következik, hogy ezek nem isszák, az ő vérét és nem ismerik az ő szenvedéseinek közösségét, az ő halálához hasonlókká lévén. Mivel ezek nincsenek közösségben (egységben) Krisztussal, nem is vehetnek részt jogosan az emlékünnepen a borból iván, mely Jézus Krisztus kiomlott vérét jelképezi. Mivel egykor az egész emberiségnek a kenyérben jelképezett Jézus Krisztus szolgálatának érdeméből kell táplálkoznia, résztvehetnek-e az emlékünnep alkalmával a kenyér törésében, de nem a bor
 ivásában azok, akik hisznek Krisztusban, de nem}}|
 {{raw:data:p|c|várományosai a királyságnak? Az írás e kérdésre vonatkozólag hallgat s így senkinek sem áll jogában azt állítani, hogy az említett eljárás volna helyes. Az írás azt mutatja, hogy a bor és a kenyér mint jelképek egy időben fogyasztattak. Az írás nem jogosít fel bennünket, hogy az emlékünnepen az egyiket a másiktól elválasszuk. A kenyeret és a bort csak a hű tizenegy fogyasztotta, akik meghívást nyertek a királyságba és várományosai voltak annak. Azok, akik későbben az apostol kijelentésével összhangban méltóképpen részt vettek az emlékünnepen, a királyság várományosai. Ezek alkotják a menyasszonyi osztályt. A menyasszony örömmel üdvözli a vőlegényt és örvend jövetelének. Jézus Krisztus pedig most a menyasszonyi osztállyal issza az öröm borát, miután megjött templomához. A hű maradék tagjai a földön tovább is „hirdetik az Úr halálát”, jóllehet a vőlegény megjött, mivel tudják, hogy vele kell meghalniok s az ő feltámadásában való részvételük által halhatatlanságot fognak nyerni. Mások nincsenek e helyzetben. Jóllehet sokan örvendenek Jézus Krisztus megtört testében és kiomlott vérében való hitükben mint megváltásuk eszközében s talán abban is, hogy a királyság eljött s azt rövidesen az emberiség megszabadulása fogja követni és Jehova neve teljesen igazolva lesz; de ha ők nem várományosai a királyságnak, nem is „isszák az ő vérét”, s nem is hirdethetik az ő halálát s örömében sem osztozhatnak, melyet csak azok élveznek közösen, akik közösségben vannak Krisztussal és Jehovával. De mivel ezek örvendenek annak, hogy a királyság eljött s az általa eljövendő áldásoknak, tevékenyen közreműködhetnek a királyság igazságának hirdetésében, mivel Jézus Krisztus kijelentése így szól: „És a lélek és a menyasszony így szól: „Jöjj! és aki hallja, mondja: Jöjj! és aki szomjazik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vízét ingyen.” (Jelenések 22:17) Most itt az ideje Jehova nevének és királyságának hirdetésére és mindenkinek kiváltságában áll, aki hallja az igazságot, hogy az örömhírt megragadja és másokkal is közölje. Ez az osztály van Jonadáb osztálynak nevezve s ezeket helyes bátorítani, hogy részt vegyenek a királyság üzenetének hirdetésében; de ez nem az a kérdés, amely az emlékünnepen való részvételre vonatkozik.}}

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {{raw:data:p|30|Pál éppen „az áldások poharára” és azon „kenyérre, amelyet, megszegünk”, való utalása előtt beszélt a testi Izrael történelméről és rámutat jelképi esetekre ,a gonosz dolgok kívánása`, „a bálványimádás" és a „paráznaság" tekintetében, valamint a Krisztus megkísérlésére és a „zúgolódásra” nézve, azután így szól: „Azért szeretteim, kerüljétek a bálványimádást. Mint értelmesekhez beszélek; ítéljétek meg ti magatok, amit mondok.” Azután a következőket írja: „Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem vehettek részt az Úr asztalánál és az ördögök asztalánál.” (Korinthus I. 10:6-15, 21) Pál itt oly pohárról és asztalról beszél, mely nagyobb annál a betűszerinti pohárnál és asztalnál, amelyet a vacsora alkalmával használtak. Ha valaki nem iszik az igazi pohárból és nem eszik az igazi asztalról, nem is veheti magához méltóképpen az Úrvacsora jegyeit. Krisztus teste, a kiválasztás Jehova beleegyezésével nem oszthatja meg szolgálatát és szeretetét Isten királysága és Sátán szervezete között. „Mert Krisztus, a mi páskabárányunk is megöletett. Azért tehát ünnepet szenteljünk, nem régi kovásszal és nem is a gonoszság és rosszaság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalanságával.” (Korinthus I. 5:7, 8) A páskaünnepen a kovászos kenyér fogyasztására halálbüntetés volt kiróva. (Mózes II. 12:19) Azok a hűségesek, akik meg tudják különböztetni az Úr testét, megvizsgálják magukat
 és megőrzik magukat a szív fertőzésétől és tisztátlanságától, őrizkedni fognak attól, hogy méltatlanul egyenek és igyanak s azáltal isteni büntetést vonjanak magukra. — Korinthus I. 11:28, 29.}}
-ai A földön kétségtelenül vannak olyamok is,
+{{raw:data:p|31|A földön kétségtelenül vannak olyamok is, akik Jehova mellett foglalnak állást, hisznek Jézus Krisztus kiomlott vérében és kifejezték elhatározásukat Isten akaratának cselekvésére, de nem fogadták el a királyságra szóló meghívást s így nem is várományosai a királyságnak. Ebből következik, hogy ezek nem isszák, az ő vérét és nem ismerik az ő szenvedéseinek közösségét, az ő halálához hasonlókká lévén. Mivel ezek nincsenek közösségben (egységben) Krisztussal, nem is vehetnek részt jogosan az emlékünnepen a borból iván, mely Jézus Krisztus kiomlott vérét jelképezi. Mivel egykor az egész emberiségnek a kenyérben jelképezett Jézus Krisztus szolgálatának érdeméből kell táplálkoznia, résztvehetnek-e az emlékünnep alkalmával a kenyér törésében, de nem a bor
-akik Jehova mellett foglalnak állást, hisznek Jé¬
+ivásában azok, akik hisznek Krisztusban, de nem}}|
-zus Krisztus kiomlott vérében és kifejezték elha¬
+{{raw:data:p|c|várományosai a királyságnak? Az írás e kérdésre vonatkozólag hallgat s így senkinek sem áll jogában azt állítani, hogy az említett eljárás volna helyes. Az írás azt mutatja, hogy a bor és a kenyér mint jelképek egy időben fogyasztattak. Az írás nem jogosít fel bennünket, hogy az emlékünnepen az egyiket a másiktól elválasszuk. A kenyeret és a bort csak a hű tizenegy fogyasztotta, akik meghívást nyertek a királyságba és várományosai voltak annak. Azok, akik későbben az apostol kijelentésével összhangban méltóképpen részt vettek az emlékünnepen, a királyság várományosai. Ezek alkotják a menyasszonyi osztályt. A menyasszony örömmel üdvözli a vőlegényt és örvend jövetelének. Jézus Krisztus pedig most a menyasszonyi osztállyal issza az öröm borát, miután megjött templomához. A hű maradék tagjai a földön tovább is „hirdetik az Úr halálát”, jóllehet a vőlegény megjött, mivel tudják, hogy vele kell meghalniok s az ő feltámadásában való részvételük által halhatatlanságot fognak nyerni. Mások nincsenek e helyzetben. Jóllehet sokan örvendenek Jézus Krisztus megtört testében és kiomlott vérében való hitükben mint megváltásuk eszközében s talán abban is, hogy a királyság eljött s azt rövidesen az emberiség megszabadulása fogja követni és Jehova neve teljesen igazolva lesz; de ha ők nem várományosai a királyságnak, nem is „isszák az ő vérét”, s nem is hirdethetik az ő halálát s örömében sem osztozhatnak, melyet csak azok élveznek közösen, akik közösségben vannak Krisztussal és Jehovával. De mivel ezek örvendenek annak, hogy a királyság eljött s az általa eljövendő áldásoknak, tevékenyen közreműködhetnek a királyság igazságának hirdetésében, mivel Jézus Krisztus kijelentése így szól: „És a lélek és a menyasszony így szól: „Jöjj! és aki hallja, mondja: Jöjj! és aki szomjazik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vízét ingyen.” (Jelenések 22:17) Most itt az ideje Jehova nevének és királyságának hirdetésére és mindenkinek kiváltságában áll, aki hallja az igazságot, hogy az örömhírt megragadja és másokkal is közölje. Ez az osztály van Jonadáb osztálynak nevezve s ezeket helyes bátorítani, hogy részt vegyenek a királyság üzenetének hirdetésében; de ez nem az a kérdés, amely az emlékünnepen való részvételre vonatkozik.}}
-tározásukat Isten akaratának cselekvésére, de
-nem fogadták el a királyságra szóló meghívást- s
+{{raw:data:s|„Beteljesült a királyságban”}}
-így nem is várományosai a királyságnak. Ebből
+{{raw:data:p|32|32-37|1933-ban Nisan hó tizennegyedike április 9-én, vasárnap este „naplementekor” kezdődik; azért az emlékünnepet ezen az estén kell 6 óra után valamely időben megtartani. Ebben az évben sokkal inkább kell hozzájáruljon ez az ünnepség Jehova értékeléséhez az ő „kimondhatatlan adományáért”, a bárányért, szeretve, dicsőítve és hálákat adva néki s igazi ünnepet ünnepelve Jehovának. A hű maradék most a templomban van, melyet Ezékiel látomásában prófétailag látunk és a nagy hasonmási páska emlékünnepét e templomban kell megtartanunk. (Ezékiel 45:21—24) Je-}}
 }}

← Régebbi változat		A lap 2022. március 8., 13:32-kori változata
Oldal (be lesz illesztve):		Oldal (be lesz illesztve):
81. sor:		81. sor:
	nagy hasonmási páska emlékünnepét e templom¬		nagy hasonmási páska emlékünnepét e templom¬
	ban kell megtartanunk. (Ezékiel 45 : 21—24) Je-		ban kell megtartanunk. (Ezékiel 45 : 21—24) Je-
		+	}}