Oldal:HU W1936.06.djvu/6 - Laptörténet

Marta.zsido, 2024. július 1., 02:45-n

2024-07-01T02:45:58Z

Katofzsolt, 2020. október 10., 13:40-n

2020-10-10T13:40:34Z

Katomozes: /* Korrektúrázva */

2020-08-25T08:57:36Z

‎Korrektúrázva

Katofzsolt, 2020. augusztus 20., 13:18-n

2020-08-20T13:18:09Z

Katofzsolt, 2020. augusztus 20., 13:12-n

2020-08-20T13:12:33Z

Katofzsolt: /* Nincs korrektúrázva */

2020-08-17T16:34:30Z

‎Nincs korrektúrázva

Katofzsolt: /* Szöveg nélkül */

2020-08-17T16:34:14Z

‎Szöveg nélkül

Katofzsolt: /* Nincs korrektúrázva */ Új oldal, tartalma: „106 {{raw:data|p|c|fontosabbnak tartották s nagy önbizalommal tekintettek azon idő elé, amidőn a jutalmat megkapják és a mennyországba kerülnek, hogy a világe…”

2020-08-17T16:33:32Z

‎Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „106 {{raw:data|p|c|fontosabbnak tartották s nagy önbizalommal tekintettek azon idő elé, amidőn a jutalmat megkapják és a mennyországba kerülnek, hogy a világe…”

Új lap

<noinclude><pagequality level="1" user="Katofzsolt" /></noinclude>106
{{raw:data|p|c|fontosabbnak tartották s nagy önbizalommal tekintettek azon idő elé, amidőn a jutalmat megkapják és a mennyországba kerülnek, hogy a világegyetem kormányzásában segédkezzenek. De amidőn ezen reménységük a remélt időpontban, 1914-ben nem teljesült be az önzők megharagudtak. Miközben azt állítják, hogy megbotránkoztak valakiben, a valóságban az Úr igazságában botránkoztak meg. Ezekből az önzőkből lett a gonoszszolga-osztály. Akik valóban szeretik Istent és az ő országának és királyának megjelenését, a próféciában Márdokeusban és Naomiban vannak példázva, s amidőn ezek a hívek ítéletre jelentek meg az Úr előtt, szeretetük és hűségük miatt soroltattak bele a hű- és a bölcsszolga-osztályába. Isten és Jézus Krisztus később másokat is hívott, akik a próféciában Eszter és Ruth által vannak példázva s akik egyazon osztályba nyertek beosztást. Az Úr a próféciában ezen hívekre és kipróbáltakra utal: „Boldog az a szolga, kit, mikor ura eljövend, így cselekedve talál. Bizony mondom nektek, hogy minden vagyona fölé rendeli őt” (Máté 24:46, 47, Káldi) Az Úrtól elismert, a templomba befogadott, felkent és hív osztály rendeltetett az Úrtól minden javai fölé. Az Úr kijelentette tehát, hogy a hűszolga-osztálytól, amelyre minden javait rábízta, teljes és lelkiismeretes elszámolást fog kívánni.}}
{{raw:data:p|16|16—18|Melyek azok a javak, amelyek fölé szolgaosztályát az Úr rendelte? Ez a szöveg egy másik fordításban így hangzik: „Ünnepélyes igazságként mondom nektek, reábízza minden javainak kezelését.” (Weymouth angol-f.) Az Úr javai, vagyona, vagy kincse az ország érdekeiből áll és ő királyságának ezen érdekeit bízza felkentjeire. Ezek az érdekek főképpen Jehova nevének, az ő királyának és királyságának ismertetéséből állanak. Amidőn Jézus a földre küldetett, mondotta, hogy az igazságról való bizonyságtevés végett jött a világra; összes követőinek hasonlóképpen kell tenniök. Mivel most elérkezett Jehova ideje hatalmának gyakorlására Jézus Krisztus útján, utasította uralkodására, miközben ellenségei még működnek és Jézus Krisztus a következő szavakkal adott erre parancsot felkentjeinek: „A királyságnak ezen evangéliumát (Márk 13:10) világszerte hirdetni kell a nemzetek között bizonyságul és akkor jön el a vég.” (Máté 24:14) A királyság nagy érdekeit tehát ismertetni kell. Ez a felkentekre bízott kötelesség nincsen kényükre-kedvükre bízva, hanem parancsolva van. Miután az Úr munkájának kiváltságát rájuk bízta, azt kívánja tőlük, hogy híven és hatásosan végezzék. A felelősség oly nagy, hogy akik vonakodnak, vagy nem engedelmeskednek, megsemmisítő ítéletben részesülnek az Úrtól, olvassuk: „Minden lélek pedig, amely nem hallgat arra a prófétára, kiirtatik a nép közül.” (Apcsel. 3:23) Az Úr azt követeli felkent bizonyságtevőitől, hogy elvégezzék, amit megparancsolt nekik.}}
” Hatalmát az Ür Jézus, Isten utasítására
1914-ben kezdte gyakorolni. (Jel. 11 :18) Akire
országának érdekeit az Ür rábízta, nem panasz-
kodhatik ,nem zúgolódhatik és önző kívánságok
sem fűthetik. (Júdás 1 :16. 17) Akik Jehova bi¬
zonyságtevőiül a világból kivétettek, Isten népe,
és örömmel kell neki engedelmeskedniük. Azért
áll megírva felőlük: „A te néped készindulattal
lesz a te hatalmad napján; szent öltözetben, haj¬
nalpír méhéböl lesz a te ifjaidnak harmatja."
(110. zsoltár 3) A királyság megkezdődött, haj¬
nala felvirradt. Ezek a hívek annak méhéböl jöt¬
tek, reggel korán születtek. Az ifjúság harmata
van rajtuk, erősek és tevékenyek és a reájuk bí¬
zott kötelesség teljesítésében telik örömük.
” Ezek Jehova választott bizonyságtevöi, nekik
mondja: „Ti vagytok az én tanúbizonyságaim ...,
hogy én vagyok az Isten!" (Ézsaiás 43:9—12)
Nekik adatott a parancs: „Menjetek át a város
közepén és pecsételjétek el azokat az embereket,
akik hallgatni óhajtanak", illetve vigyétek el hoz¬
zájuk az igazság bizonyságtevését, hogy alkal¬
muk nyíljon a döntésre, hogy Isten és az ő orszá¬
ga mellé állhassanak ét: éljenek, vagypedig az ör¬
dög mellett maradjanak és elpusztuljanak. (Ezé-
kiel 9 : 4, 5) Az ür az ország ezen érdekeit a fel¬
kentekre bízta s tőlük kifogástalan, hű és derék
munkát kíván.
Szövetség'
’• Jehova bizonyságtevői az ö szövetséges népe.
Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség
tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem
volt ez a rendeltetése. Rendeltetése az, hogy Isten
neve számára a világból egy népet különítsen el,
amelyet az ő dicsőségére és dicsőítésére fog fel¬
használni. Egyetlen teremtmény sem lesz bele-
kényszerítve ily szövetségbe. Isten senkit sem
választ ki a világból és veszi fel szövetségébe,
amíg az illető nem bízik Jézus Krisztus kiomlott
vérében s magát önként Isten akaratának cselek¬
vésére el nem határozza. A teremtmény tehát
megállapodása által ünnepélyesen kötelezve van
az Ür iránti engedelmességre. Aki ezt a szövetsé¬
get szándékosan megszegi, amennyiben önző, az
Isten akaratával ellenkező útra tér, szövetségsze¬
gő s az ilyen halálraméltó. (Róma 1 : 31, 32) Az
ily szövetségszegők kerülnek „az élő Isten kezé¬
be" és a megsemmisülésbe, amelyből nem lesz
feltámadás. (Zsidók 10 : 29—31) A Jehova Isten¬
nel és az ő országával való legmagasabb össze¬
köttetés, amit valamely teremtmény a földön él¬
vezhet, abhól áll, hogy az Orral Jehova nevének
bizonyságtevőjeképpen szövetségben álljon. E ki¬
magasló és boldog összeköttetésnek hanyagság,
vagy Isten és az ő szervezete ellen elkövetett bűn¬
tett által való elveszítése csak egyet, mégpedig
a teljes kiirtást érdemli meg. Akik az Ür nevének
népeképpen vele szövetségben állnak, alárendelt¬
jei Istennek és országának, minek következtében
magukat nem rendelhetik alá Sátán szervezete
semilyen ágának sem. Az Ür erre a szövetséges
népre bízta a földön országának érdekeit, s most,
amidőn hatalmát gyakorolni kezdi, mindeniktől
hű kötelességteljesítést kíván a szövetségben.
Semmivel sem lehet mentegetni a hanyagságot,
vagy a szövetség értelmében való kötelességtel¬
jesítés elmulasztását. Senki sem tud megtartani
egy másik személyt a szövetségben, de ki sem
vethet onnan, erre mindenki maga képes csupán.
Ha valaki megronja a szövetségét, egyedül ő fele¬
lős érte.<noinclude><references/></noinclude>

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{raw:data:ai|2|106|}}
 {{raw:data:p|c|fontosabbnak tartották s nagy önbizalommal tekintettek azon idő elé, amidőn a jutalmat megkapják és a mennyországba kerülnek, hogy a világegyetem kormányzásában segédkezzenek. De amidőn ezen reménységük a remélt időpontban, 1914-ben nem teljesült be az önzők megharagudtak. Miközben azt állítják, hogy megbotránkoztak valakiben, a valóságban az Úr igazságában botránkoztak meg. Ezekből az önzőkből lett a gonoszszolga-osztály. Akik valóban szeretik Istent és az ő országának és királyának megjelenését, a próféciában Márdokeusban és Naomiban vannak példázva, s amidőn ezek a hívek ítéletre jelentek meg az Úr előtt, szeretetük és hűségük miatt soroltattak bele a hű- és a bölcsszolga-osztályába. Isten és Jézus Krisztus később másokat is hívott, akik a próféciában Eszter és Ruth által vannak példázva s akik egyazon osztályba nyertek beosztást. Az Úr a próféciában ezen hívekre és kipróbáltakra utal: „Boldog az a szolga, kit, mikor ura eljövend, így cselekedve talál. Bizony mondom nektek, hogy minden vagyona fölé rendeli őt” (Máté 24:46, 47, Káldi) Az Úrtól elismert, a templomba befogadott, felkent és hív osztály rendeltetett az Úrtól minden javai fölé. Az Úr kijelentette tehát, hogy a hűszolga-osztálytól, amelyre minden javait rábízta, teljes és lelkiismeretes elszámolást fog kívánni.}}
 {{raw:data:p|16|16—18|Melyek azok a javak, amelyek fölé szolgaosztályát az Úr rendelte? Ez a szöveg egy másik fordításban így hangzik: „Ünnepélyes igazságként mondom nektek, reábízza minden javainak kezelését.” (Weymouth angol-f.) Az Úr javai, vagyona, vagy kincse az ország érdekeiből áll és ő királyságának ezen érdekeit bízza felkentjeire. Ezek az érdekek főképpen Jehova nevének, az ő királyának és királyságának ismertetéséből állanak. Amidőn Jézus a földre küldetett, mondotta, hogy az igazságról való bizonyságtevés végett jött a világra; összes követőinek hasonlóképpen kell tenniök. Mivel most elérkezett Jehova ideje hatalmának gyakorlására Jézus Krisztus útján, utasította uralkodására, miközben ellenségei még működnek és Jézus Krisztus a következő szavakkal adott erre parancsot felkentjeinek: „A királyságnak ezen evangéliumát (Márk 13:10) világszerte hirdetni kell a nemzetek között bizonyságul és akkor jön el a vég.” (Máté 24:14) A királyság nagy érdekeit tehát ismertetni kell. Ez a felkentekre bízott kötelesség nincsen kényükre-kedvükre bízva, hanem parancsolva van. Miután az Úr munkájának kiváltságát rájuk bízta, azt kívánja tőlük, hogy híven és hatásosan végezzék. A felelősség oly nagy, hogy akik vonakodnak, vagy nem engedelmeskednek, megsemmisítő ítéletben részesülnek az Úrtól, olvassuk: „Minden lélek pedig, amely nem hallgat arra a prófétára, kiirtatik a nép közül.” (Apcsel. 3:23) Az Úr azt követeli felkent bizonyságtevőitől, hogy elvégezzék, amit megparancsolt nekik.}}
-{{raw:data:p|17|16—18|Hatalmát az Úr Jézus, Isten utasítására 1914-ben kezdte gyakorolni. (Jel. 11:18) Akire országának érdekeit az Úr rábízta, nem panaszkodhatik, nem zúgolódhatik és önző kívánságok sem fűthetik. (Júdás 1:16, 17) Akik Jehova bizonyságtevőiül a világból kivétettek, Isten népe, és örömmel kell neki engedelmeskedniük. Azért áll megírva felőlük: „A te néped készindulattal lesz a te hatalmad napján; szent öltözetben, hajnalpír méhéből lesz a te ifjaidnak harmatja.” (110. zsoltár 3) A királyság megkezdődött, hajnala felvirradt. Ezek a hívek annak méhéből jöttek, reggel korán születtek. Az ifjúság harmata van rajtuk, erősek és tevékenyek és a reájuk bízott kötelesség teljesítésében telik örömük.}}
+{{raw:data:p|17|16—18|Hatalmát az Úr Jézus, Isten utasítására 1914-ben kezdte gyakorolni. (Jel. 11:18) Akire országának érdekeit az Úr rábízta, nem panaszkodhatik, nem zúgolódhatik és önző kívánságok sem fűthetik. (Júdás 1:16, 17) Akik Jehova bizonyságtevőiül a világból kivétettek, Isten népe,}}|
 {{raw:data:p|18|16—18|Ezek Jehova választott bizonyságtevői, nekik mondja: „Ti vagytok az én tanúbizonyságaim ..., hogy én vagyok az Isten!” (Ézsaiás 43:9—12) Nekik adatott a parancs: „Menjetek át a város közepén és pecsételjétek el azokat az embereket, akik hallgatni óhajtanak”, illetve vigyétek el hozzájuk az igazság bizonyságtevését, hogy alkalmuk nyíljon a döntésre, hogy Isten és az ő országa mellé állhassanak és éljenek, vagypedig az ördög mellett maradjanak és elpusztuljanak. (Ezékiel 9:4, 5) Az Úr az ország ezen érdekeit a felkentekre bízta s tőlük kifogástalan, hű és derék munkát kíván.}}
 {{raw:data:s|Szövetség}}
-{{raw:data:p|19|Jehova bizonyságtevői az ő szövetséges népe. Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem volt ez a rendeltetése. Rendeltetése az, hogy Isten neve számára a világból egy népet különítsen el, amelyet az ő dicsőségére és dicsőítésére fog felhasználni. Egyetlen teremtmény sem lesz belekényszerítve ily szövetségbe. Isten senkit sem választ ki a világból és veszi fel szövetségébe, amíg az illető nem bízik Jézus Krisztus kiomlott vérében s magát önként Isten akaratának cselekvésére el nem határozza. A teremtmény tehát megállapodása által ünnepélyesen kötelezve van az Úr iránti engedelmességre. Aki ezt a szövetséget szándékosan megszegi, amennyiben önző, az Isten akaratával ellenkező útra tér, szövetségszegő s az ilyen halálraméltó. (Róma 1:31, 32) Az ily szövetségszegők kerülnek „az élő Isten kezébe” és a megsemmisülésbe, amelyből nem lesz feltámadás. (Zsidók 10:29—31) A Jehova Istennel és az ő országával való legmagasabb összeköttetés, amit valamely teremtmény a földön élvezhet, abból áll, hogy az Úrral Jehova nevének bizonyságtevőjeképpen szövetségben álljon. E kimagasló és boldog összeköttetésnek hanyagság, vagy Isten és az ő szervezete ellen elkövetett bűntett által való elveszítése csak egyet, mégpedig a teljes kiirtást érdemli meg. Akik az Úr nevének népeképpen vele szövetségben állnak, alárendeltjei Istennek és országának, minek következtében magukat nem rendelhetik alá Sátán szervezete semilyen ágának sem. Az Úr erre a szövetséges népre bízta a földön országának érdekeit, s most, amidőn hatalmát gyakorolni kezdi, mindeniktől hű kötelességteljesítést kíván a szövetségben. Semmivel sem lehet mentegetni a hanyagságot, vagy a szövetség értelmében való kötelességteljesítés elmulasztását. Senki sem tud megtartani egy másik személyt a szövetségben, de ki sem vethet onnan, erre mindenki maga képes csupán. Ha valaki megrontja a szövetségét, egyedül ő felelős érte.}}
+{{raw:data:p|19|Jehova bizonyságtevői az ő szövetséges népe. Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem volt ez a rendeltetése. Rendeltetése az, hogy Isten neve számára a világból egy népet különítsen el, amelyet az ő dicsőségére és dicsőítésére fog felhasználni. Egyetlen teremtmény sem lesz belekényszerítve ily szövetségbe. Isten senkit sem választ ki a világból és veszi fel szövetségébe, amíg az illető nem bízik Jézus Krisztus kiomlott vérében s magát önként Isten akaratának cselekvésére el nem határozza. A teremtmény tehát megállapodása által ünnepélyesen kötelezve van az Úr iránti engedelmességre. Aki ezt a szövetséget szándékosan megszegi, amennyiben önző, az Isten akaratával ellenkező útra tér, szövetségszegő s az ilyen halálraméltó. (Róma 1:31, 32) Az ily szövetségszegők kerülnek „az élő Isten kezébe” és a megsemmisülésbe, amelyből nem lesz feltámadás. (Zsidók 10:29—31) A Jehova Istennel és az ő országával való legmagasabb összeköttetés, amit valamely teremtmény a földön élvezhet, abból áll, hogy az Úrral Jehova nevének bizonyságtevőjeképpen szövetségben álljon. E kimagasló és boldog összeköttetésnek hanyagság, vagy Isten és az ő szervezete ellen elkövetett bűntett által való elveszítése csak egyet, mégpedig a teljes kiirtást érdemli meg. Akik az Úr nevének népeképpen vele szövetségben állnak, alárendeltjei Istennek és országának, minek következtében magukat nem rendelhetik alá Sátán szervezete semilyen ágának sem. Az Úr erre a szövetséges népre bízta a földön országának érdekeit, s most, amidőn hatalmát gyakorolni kezdi, mindeniktől hű kötelességteljesítést kíván a szövetségben. Semmivel sem lehet mentegetni a hanyagságot, vagy a szövetség értelmében való kötelességteljesítés elmulasztását. Senki sem tud megtartani egy másik személyt a szövetségben, de ki sem vethet onnan, erre mindenki maga képes csupán. Ha valaki megrontja a szövetségét, egyedül ő felelős érte.}}}}

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 {{raw:data:p|18|16—18|Ezek Jehova választott bizonyságtevői, nekik mondja: „Ti vagytok az én tanúbizonyságaim ..., hogy én vagyok az Isten!” (Ézsaiás 43:9—12) Nekik adatott a parancs: „Menjetek át a város közepén és pecsételjétek el azokat az embereket, akik hallgatni óhajtanak”, illetve vigyétek el hozzájuk az igazság bizonyságtevését, hogy alkalmuk nyíljon a döntésre, hogy Isten és az ő országa mellé állhassanak és éljenek, vagypedig az ördög mellett maradjanak és elpusztuljanak. (Ezékiel 9:4, 5) Az Úr az ország ezen érdekeit a felkentekre bízta s tőlük kifogástalan, hű és derék munkát kíván.}}
 {{raw:data:s|Szövetség}}
-{{raw:data:p|19|Jehova bizonyságtevői az ő szövetséges népe. Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem volt ez a rendeltetése. Rendeltetése az, hogy Isten neve számára a világból egy népet különítsen el, amelyet az ő dicsőségére és dicsőítésére fog felhasználni. Egyetlen teremtmény sem lesz belekényszerítve ily szövetségbe. Isten senkit sem választ ki a világból és veszi fel szövetségébe, amíg az illető nem bízik Jézus Krisztus kiomlott vérében s magát önként Isten akaratának cselekvésére el nem határozza. A teremtmény tehát megállapodása által ünnepélyesen kötelezve van az Úr iránti engedelmességre. Aki ezt a szövetséget szándékosan megszegi, amennyiben önző, az Isten akaratával ellenkező útra tér, szövetségszegő s az ilyen halálraméltó. (Róma 1:31, 32) Az ily szövetségszegők kerülnek „az élő Isten kezébe” és a megsemmisülésbe, amelyből nem lesz feltámadás. (Zsidók 10:29—31) A Jehova Istennel és az ő országával való legmagasabb összeköttetés, amit valamely teremtmény a földön élvezhet, abból áll, hogy az Úrral Jehova nevének bizonyságtevőjeképpen szövetségben álljon. E kimagasló és boldog összeköttetésnek hanyagság, vagy Isten és az ő szervezete ellen elkövetett bűntett által való elveszítése csak egyet, mégpedig a teljes kiirtást érdemli meg. Akik az Úr nevének népeképpen vele szövetségben állnak, alárendeltjei Istennek és országának, minek következtében magukat nem rendelhetik alá Sátán szervezete semilyen ágának sem. Az Úr erre a szövetséges népre bízta a földön országának érdekeit, s most, amidőn hatalmát gyakorolni kezdi, mindeniktől hű kötelességteljesítést kíván a szövetségben. Semmivel sem lehet mentegetni a hanyagságot, vagy a szövetség értelmében való kötelességteljesítés elmulasztását. Senki sem tud megtartani egy másik személyt a szövetségben, de ki sem vethet onnan, erre mindenki maga képes csupán. Ha valaki megronja a szövetségét, egyedül ő felelős érte.}}
+{{raw:data:p|19|Jehova bizonyságtevői az ő szövetséges népe. Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem volt ez a rendeltetése. Rendeltetése az, hogy Isten neve számára a világból egy népet különítsen el, amelyet az ő dicsőségére és dicsőítésére fog felhasználni. Egyetlen teremtmény sem lesz belekényszerítve ily szövetségbe. Isten senkit sem választ ki a világból és veszi fel szövetségébe, amíg az illető nem bízik Jézus Krisztus kiomlott vérében s magát önként Isten akaratának cselekvésére el nem határozza. A teremtmény tehát megállapodása által ünnepélyesen kötelezve van az Úr iránti engedelmességre. Aki ezt a szövetséget szándékosan megszegi, amennyiben önző, az Isten akaratával ellenkező útra tér, szövetségszegő s az ilyen halálraméltó. (Róma 1:31, 32) Az ily szövetségszegők kerülnek „az élő Isten kezébe” és a megsemmisülésbe, amelyből nem lesz feltámadás. (Zsidók 10:29—31) A Jehova Istennel és az ő országával való legmagasabb összeköttetés, amit valamely teremtmény a földön élvezhet, abból áll, hogy az Úrral Jehova nevének bizonyságtevőjeképpen szövetségben álljon. E kimagasló és boldog összeköttetésnek hanyagság, vagy Isten és az ő szervezete ellen elkövetett bűntett által való elveszítése csak egyet, mégpedig a teljes kiirtást érdemli meg. Akik az Úr nevének népeképpen vele szövetségben állnak, alárendeltjei Istennek és országának, minek következtében magukat nem rendelhetik alá Sátán szervezete semilyen ágának sem. Az Úr erre a szövetséges népre bízta a földön országának érdekeit, s most, amidőn hatalmát gyakorolni kezdi, mindeniktől hű kötelességteljesítést kíván a szövetségben. Semmivel sem lehet mentegetni a hanyagságot, vagy a szövetség értelmében való kötelességteljesítés elmulasztását. Senki sem tud megtartani egy másik személyt a szövetségben, de ki sem vethet onnan, erre mindenki maga képes csupán. Ha valaki megrontja a szövetségét, egyedül ő felelős érte.}}

@@ Oldal állapota / Oldal állapota @@
-Nincs korrektúrázva
+Korrektúrázva
@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 {{raw:data:p|18|16—18|Ezek Jehova választott bizonyságtevői, nekik mondja: „Ti vagytok az én tanúbizonyságaim ..., hogy én vagyok az Isten!” (Ézsaiás 43:9—12) Nekik adatott a parancs: „Menjetek át a város közepén és pecsételjétek el azokat az embereket, akik hallgatni óhajtanak”, illetve vigyétek el hozzájuk az igazság bizonyságtevését, hogy alkalmuk nyíljon a döntésre, hogy Isten és az ő országa mellé állhassanak és éljenek, vagypedig az ördög mellett maradjanak és elpusztuljanak. (Ezékiel 9:4, 5) Az Úr az ország ezen érdekeit a felkentekre bízta s tőlük kifogástalan, hű és derék munkát kíván.}}
 {{raw:data:s|Szövetség}}
-{{raw:data:p|19|Jehova bizonyságtevői az ő szövetséges népe. Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem
+{{raw:data:p|19|Jehova bizonyságtevői az ő szövetséges népe. Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem volt ez a rendeltetése. Rendeltetése az, hogy Isten neve számára a világból egy népet különítsen el, amelyet az ő dicsőségére és dicsőítésére fog felhasználni. Egyetlen teremtmény sem lesz belekényszerítve ily szövetségbe. Isten senkit sem választ ki a világból és veszi fel szövetségébe, amíg az illető nem bízik Jézus Krisztus kiomlott vérében s magát önként Isten akaratának cselekvésére el nem határozza. A teremtmény tehát megállapodása által ünnepélyesen kötelezve van az Úr iránti engedelmességre. Aki ezt a szövetséget szándékosan megszegi, amennyiben önző, az Isten akaratával ellenkező útra tér, szövetségszegő s az ilyen halálraméltó. (Róma 1:31, 32) Az ily szövetségszegők kerülnek „az élő Isten kezébe” és a megsemmisülésbe, amelyből nem lesz feltámadás. (Zsidók 10:29—31) A Jehova Istennel és az ő országával való legmagasabb összeköttetés, amit valamely teremtmény a földön élvezhet, abból áll, hogy az Úrral Jehova nevének bizonyságtevőjeképpen szövetségben álljon. E kimagasló és boldog összeköttetésnek hanyagság, vagy Isten és az ő szervezete ellen elkövetett bűntett által való elveszítése csak egyet, mégpedig a teljes kiirtást érdemli meg. Akik az Úr nevének népeképpen vele szövetségben állnak, alárendeltjei Istennek és országának, minek következtében magukat nem rendelhetik alá Sátán szervezete semilyen ágának sem. Az Úr erre a szövetséges népre bízta a földön országának érdekeit, s most, amidőn hatalmát gyakorolni kezdi, mindeniktől hű kötelességteljesítést kíván a szövetségben. Semmivel sem lehet mentegetni a hanyagságot, vagy a szövetség értelmében való kötelességteljesítés elmulasztását. Senki sem tud megtartani egy másik személyt a szövetségben, de ki sem vethet onnan, erre mindenki maga képes csupán. Ha valaki megronja a szövetségét, egyedül ő felelős érte.}}

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 {{raw:data:p|18|16—18|Ezek Jehova választott bizonyságtevői, nekik mondja: „Ti vagytok az én tanúbizonyságaim ..., hogy én vagyok az Isten!” (Ézsaiás 43:9—12) Nekik adatott a parancs: „Menjetek át a város közepén és pecsételjétek el azokat az embereket, akik hallgatni óhajtanak”, illetve vigyétek el hozzájuk az igazság bizonyságtevését, hogy alkalmuk nyíljon a döntésre, hogy Isten és az ő országa mellé állhassanak és éljenek, vagypedig az ördög mellett maradjanak és elpusztuljanak. (Ezékiel 9:4, 5) Az Úr az ország ezen érdekeit a felkentekre bízta s tőlük kifogástalan, hű és derék munkát kíván.}}
 {{raw:data:s|Szövetség}}
-’• Jehova bizonyságtevői az ö szövetséges népe.
+{{raw:data:p|19|Jehova bizonyságtevői az ő szövetséges népe. Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem
-Az újszövetség rendeltetése nem az emberiség
+volt ez a rendeltetése. Rendeltetése az, hogy Isten neve számára a világból egy népet különítsen el, amelyet az ő dicsőségére és dicsőítésére fog felhasználni. Egyetlen teremtmény sem lesz belekényszerítve ily szövetségbe. Isten senkit sem
-tökéletességbe való helyreállításából áll, sohasem
+választ ki a világból és veszi fel szövetségébe, amíg az illető nem bízik Jézus Krisztus kiomlott vérében s magát önként Isten akaratának cselekvésére el nem határozza. A teremtmény tehát megállapodása által ünnepélyesen kötelezve van
-volt ez a rendeltetése. Rendeltetése az, hogy Isten
+az Úr iránti engedelmességre. Aki ezt a szövetséget szándékosan megszegi, amennyiben önző, az Isten akaratával ellenkező útra tér, szövetségszegő s az ilyen halálraméltó. (Róma 1:31, 32) Az ily szövetségszegők kerülnek „az élő Isten kezébe” és a megsemmisülésbe, amelyből nem lesz feltámadás. (Zsidók 10:29—31) A Jehova Istennel és az ő országával való legmagasabb összeköttetés, amit valamely teremtmény a földön élvezhet, abból áll, hogy az Úrral Jehova nevének bizonyságtevőjeképpen szövetségben álljon. E kimagasló és boldog összeköttetésnek hanyagság, vagy Isten és az ő szervezete ellen elkövetett bűn¬
 tett által való elveszítése csak egyet, mégpedig
 a teljes kiirtást érdemli meg. Akik az Ür nevének

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 17., 16:34-kori változata
Oldal állapota		Oldal állapota
-	~~Szöveg nélkül~~	+	Nincs korrektúrázva