Oldal:Ünnepek & Akik armageddont túlélni fogják 1936.djvu/2 - Laptörténet

Katofzsolt, 2020. november 28., 16:44-n

2020-11-28T16:44:01Z

Katomozes: /* Korrektúrázva */

2020-09-19T13:41:54Z

‎Korrektúrázva

Katofzsolt, 2020. szeptember 16., 15:33-n

2020-09-16T15:33:12Z

Változtatások megtekintése

Katofzsolt, 2020. szeptember 13., 13:48-n

2020-09-13T13:48:10Z

Katofzsolt, 2020. szeptember 13., 13:47-n

2020-09-13T13:47:36Z

Katofzsolt: /* Nincs korrektúrázva */ Új oldal, tartalma: „

Ünnepek

Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „<h1 style="text-align:center;font-weight:bold;border-bottom:0">Ünnepek</h1> <div style="text-align:center;font-weight:bold;"></div> <div style="text-align:center;font-…”

Új lap

<noinclude><pagequality level="1" user="Katofzsolt" /></noinclude><h1 style="text-align:center;font-weight:bold;border-bottom:0">Ünnepek</h1>
<div style="text-align:center;font-weight:bold;"></div>
<div style="text-align:center;font-weight:bold;">
„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról.” — Mózes V. 16 :13<div style="text-align:center;font-weight:bold;">

Tudomásunk szerint 1936. febr. 23-án történt első ízben, hogy Jehova népének a föld különböző részein összegyűlt népe előtt egy szónok szolgált. A Társulat elnöke ezen alkalommal Kaliforniában Los Angelesben egy nagy-gyülekezet előtt beszélt, előadását rádió
és telefon útján Amerikában, Mexikóban, Kanadában, Nagy-Britanniában ás Európa különböző helyein is nagy csoportok hallgatták végig. Az előadás végén az összegyűlt tömeg ennek a cikknek végén közölt ünnepélyes nyilatkozatot tette közzé. Az előadás után a különböző csoportok kábel és táviratok útján közölték, hogy a beszédet és a nyilatkozatot is tisztán hallották és lelkesen elfogadták. Kedves ünnepély volt. Isten népe közül sokan vettek részt azon, dicsőség és hála érte Jehovának. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy az Úr felkentjei egyértelemmel járnak el a királyság hirdetésében való előnyomulásukban.
AZ IZRAELITÁK Jehova parancsa szerint
évente három nagy ünnepet tartoztak meg¬
tartani. Ezek az ünnepek Jehovának voltak szen¬
telve. Ez mutatja, hogy ez a három ünnep közvet¬
lenül és különösképpen is összefüggésben áll Je¬
hova nevének igazolásával. E három ünnepet az
Ür a következőképpen nevezi: „A kovásztalan-
kenyerek ünnepe" vagy „pászka"; az aratási i>n-
nép, amit „pünkösdnek" is neveznek és a szüret,
illetve a „sátorosünnep". „Háromszor szentelj ne¬
kem ünnepet esztendőnként. A kovásztalan kenyér
ünnepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan
kenyeret, amint megparancsoltam neked, az Abib
hónap ideje alatt. Mert akkor jöttél ki Egyiptom- ’
ból. És üres kézzel senki se jelenjék meg színem
előtt. És a.z aratás ünnepét, munkád zsengéjét,
amelyet elvetettél a mezőn; és a takarodás (szü¬
ret) ünnepét az esztendő végén, amikor termé¬
sedet betakarítod a mezőről." — Mózes II.
23 :14—16
’Apászka az év kezdetét jelentette; pünkösd,
a pászka után következő szombattól számítva az
50:ik nap volt és ugyancsak szombat volt Izrael
részére; á. sátoros ünnep pedig a hetedik hónap
15-ik.napján kezdődött s ezzel végződtek az év
rendkívüli ünnepei. Mivel Jehova a három ünnep
tartását Izraelnek megparancsolta, felmerül a
kérdés: Van-e valami köze a lelki Izraelnek, fő¬
képpen a maradéknak, ehhez a három ünnephez?
— Mózes II. 34 :18, 22; Mózes III. 23 :6, 10, 34
"Jehova határozottan megállapította e három
ünneptartás idejét és helyét. Ezek mindig egya¬
zon időre estek. Az első hely Siló volt. (Józsué
18 :1) Később Jeruzsálem jelöltetett ki ezen ün¬
nepek tartásának helyéül. Ezek az ünnepek köz¬
vetlenül összefüggtek Izrael aratási idejével. A.
pászkát Abib hónap, illetve az első hónap 14-ik
napján tartották. Erre következett a kovászta-
lan-kenyerek ünnepe. A főpap ezen az ünnepen
lengette Jehova előtt az első érett búza- vagy ár¬
pakévét a nép áldozataképpen. (Mózes III. 23 :
9—12) Az utána következő ötvenedik napon, a
„hetek ünnepének" kezdete előtt, melyet később
pünkösdnek neveztek, a főpap új búzából sütött
két. kovászos kenyeret mutatott be az aratás zsen¬
géjéből mint a nép áldozatát. Ezt „a takarodás
ünnepének nevezték, amidőn a termést behord-
ták“. (Mózes II. 23 :16; III. 23 : 17) A sátoros
ünnep ideje az „év végére" esett, amidőn immár
behordták a termést és a behordás (szüret) ün¬
nepének" nevezték. „Szólj Izrael fiainak, mond¬
ván: Ugyanennek a hetedik hónapnak 15-én a
sátorok ünnepe legyen az Ürnak hét napig". —
Mózes III. 23 : 34
• Jehova szolgája, Mózes útján mind e három
ünnepre nézve rendelkezett Izrael népének. Mó¬
zes, Jézus Krisztus előképe volt és Jézus Krisztus
összefüggésben áll mindezen három ünneppel. Ügy¬
tetszik tehát, hogy azokkal azok is össze vannak
fűzve, akik a Krisztusban vannak. A pászka Egyip¬
tomban létesittetett a pászkabárány leölésekor és
elfogyasztásakor. Ez akkor teljesült be Jézus Krisz¬
tus áldozata útján, amidőn Jézus beiktatta az Ür-
vacsorát halálának emlékezetére és Jehova nevé¬
nek igazolására. Az Űr parancsa szerint az ő né¬
pe ezt az ünnepet megtartotta és még mindig
megtartja. Most az Ür templomához érkezett és
magához gyűjtötte népét, örömmel üríti az új
bort az Ürral az ő országában s így még mindig
megtartja a pászkát, illetve az Ürvacsorát.
"Pünkösd, Jóéi próféciája szerint a Szentszel¬
lem kitöltésének idejét jelzi. Az apcsel. 2-ik feje¬
zetének beszámolása szerint először az apostolok
részesültek Isten szellemében. Ez annak az idő¬
nek a megfelelője, amidőn az Ür szelleme Gedeon¬
ra szállott és megfújta a trombitát. (Bírák 6 :
34) Jóéi próféciájának másodszori teljesülése a
Szentszellem kitöltését illetőleg a meggyőző bizo¬
nyítékok szerint 1922-ben kezdődött. Pünkösd,
Ruth prófétai könyvének csúcspontjával is meg¬
egyezik, illetve azzal, hogy a Ruth-osztály az igaz¬
ságban részesült. A Szentszellem nagyobbmérvű
.. kitöltését illetőleg Isten népe közt a földön a nagy
öröm idejét jelenti. A felkentek a próféta szavai
szerint így énekelnek: „Ez a nap az, amelyet az
Ür készített; örvendezzünk és ujjongjunk ezen!"
— 118. zsoltár 24
• Húsvét és pünkösd közvetlenül kapcsolatban
állnak az újszövetséggel. Az újszövetség megkö¬
tése Jézus, a valóságos húsvétibárány halála ál¬
tal van jelezve. Az újszövetség felavatása a má¬
sodik, illetve a Szentszellemnek teljesebb kiárasz-
tása által van jellemezve. (Apcsel. 2 : 16—18)
Az Ürnak földön levő népe főkép a Szentszellem<noinclude><references/></noinclude>

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 </div></div>
 {{raw:data:p|nq|Tudomásunk szerint 1936. febr. 23-án történt első ízben, hogy Jehova népének a föld különböző részein összegyűlt népe előtt egy szónok szolgált. A Társulat elnöke ezen alkalommal Kaliforniában Los Angelesben egy nagy-gyülekezet előtt beszélt, előadását rádió
-és telefon útján Amerikában, Mexikóban, Kanadában, Nagy-Britanniában ás Európa különböző helyein is nagy csoportok hallgatták végig. Az előadás végén az összegyűlt tömeg ennek a cikknek végén közölt ünnepélyes nyilatkozatot tette közzé. Az előadás után a különböző csoportok kábel és táviratok útján közölték, hogy a beszédet és a nyilatkozatot is tisztán hallották és lelkesen elfogadták. Kedves ünnepély volt. Isten népe közül sokan vettek részt azon, dicsőség és hála érte Jehovának. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy az Úr felkentjei egyértelemmel járnak el a királyság hirdetésében való előnyomulásukban.}}
+és telefon útján Amerikában, Mexikóban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Európa különböző helyein is nagy csoportok hallgatták végig. Az előadás végén az összegyűlt tömeg ennek a cikknek végén közölt ünnepélyes nyilatkozatot tette közzé. Az előadás után a különböző csoportok kábel és táviratok útján közölték, hogy a beszédet és a nyilatkozatot is tisztán hallották és lelkesen elfogadták. Kedves ünnepély volt. Isten népe közül sokan vettek részt azon, dicsőség és hála érte Jehovának. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy az Úr felkentjei egyértelemmel járnak el a királyság hirdetésében való előnyomulásukban.}}
 {{raw:data:c|
 {{raw:data:p|1|1-3|AZ IZRAELITÁK Jehova parancsa szerint évente három nagy ünnepet tartoztak megtartani. Ezek az ünnepek Jehovának voltak szentelve. Ez mutatja, hogy ez a három ünnep közvetlenül és különösképpen is összefüggésben áll Jehova nevének igazolásával. E három ünnepet az Úr a következőképpen nevezi: „A kovásztalan-kenyerek ünnepe” vagy „pászka”; az aratási ünnep, amit „pünkösdnek” is neveznek és a szüret, illetve a „sátorosünnep”. „Háromszor szentelj nekem ünnepet esztendőnként. A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam neked, az Abib hónap ideje alatt. Mert akkor jöttél ki Egyiptomból. És üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt. És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn; és a takarodás (szüret) ünnepét az esztendő végén, amikor termésedet betakarítod a mezőről.” — Mózes II. 23:14—16}}

@@ Oldal állapota / Oldal állapota @@
-Nincs korrektúrázva
+Korrektúrázva
@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 <div style="text-align:center;font-weight:bold;"></div>
 <div style="text-align:center;font-weight:bold;">
-„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról.” — Mózes V. 16 :13<div style="text-align:center;font-weight:bold;">
+„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról.” — Mózes V. 16:13<div style="text-align:center;font-weight:bold;">
 </div></div>
 {{raw:data:p|nq|Tudomásunk szerint 1936. febr. 23-án történt első ízben, hogy Jehova népének a föld különböző részein összegyűlt népe előtt egy szónok szolgált. A Társulat elnöke ezen alkalommal Kaliforniában Los Angelesben egy nagy-gyülekezet előtt beszélt, előadását rádió
@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 {{raw:data:c|
 {{raw:data:p|1|1-3|AZ IZRAELITÁK Jehova parancsa szerint évente három nagy ünnepet tartoztak megtartani. Ezek az ünnepek Jehovának voltak szentelve. Ez mutatja, hogy ez a három ünnep közvetlenül és különösképpen is összefüggésben áll Jehova nevének igazolásával. E három ünnepet az Úr a következőképpen nevezi: „A kovásztalan-kenyerek ünnepe” vagy „pászka”; az aratási ünnep, amit „pünkösdnek” is neveznek és a szüret, illetve a „sátorosünnep”. „Háromszor szentelj nekem ünnepet esztendőnként. A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam neked, az Abib hónap ideje alatt. Mert akkor jöttél ki Egyiptomból. És üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt. És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn; és a takarodás (szüret) ünnepét az esztendő végén, amikor termésedet betakarítod a mezőről.” — Mózes II. 23:14—16}}
-{{raw:data:p|2|1-3|A pászka az év kezdetét jelentette; pünkösd, a pászka után következő szombattól számítva az 50-ik nap volt és ugyancsak szombat volt Izrael részére; a sátoros ünnep pedig a hetedik hónap 15-ik napján kezdődött s ezzel végződtek az év rendkívüli ünnepei. Mivel Jehova a három ünnep tartását Izraelnek megparancsolta, felmerül a
+{{raw:data:p|2|1-3|A pászka az év kezdetét jelentette; pünkösd, a pászka után következő szombattól számítva az 50-ik nap volt és ugyancsak szombat volt Izrael részére; a sátoros ünnep pedig a hetedik hónap 15-ik napján kezdődött s ezzel végződtek az év rendkívüli ünnepei. Mivel Jehova a három ünnep tartását Izraelnek megparancsolta, felmerül a kérdés: Van-e valami köze a lelki Izraelnek, főképpen a maradéknak, ehhez a három ünnephez?
-kérdés: Van-e valami köze a lelki Izraelnek, főképpen a maradéknak, ehhez a három ünnephez?
+— Mózes II. 34:18, 22; Mózes III. 23:6, 10, 34}}
-— Mózes II. 34 :18, 22; Mózes III. 23:6, 10, 34}}
+{{raw:data:p|3|1-3|Jehova határozottan megállapította e három ünneptartás idejét és helyét. Ezek mindig egyazon időre estek. Az első hely Siló volt. (Józsué 18:1) Később Jeruzsálem jelöltetett ki ezen ünnepek tartásának helyéül. Ezek az ünnepek közvetlenül összefüggtek Izrael aratási idejével. A pászkát Abib hónap, illetve az első hónap 14-ik napján tartották. Erre következett a kovásztalan-kenyerek ünnepe. A főpap ezen az ünnepen lengette Jehova előtt az első érett búza- vagy árpakévét a nép áldozataképpen. (Mózes III. 23:9—12) Az utána következő ötvenedik napon, a „hetek ünnepének" kezdete előtt, melyet később pünkösdnek neveztek, a főpap új búzából sütött két kovászos kenyeret mutatott be az aratás zsengéjéből mint a nép áldozatát. Ezt „a takarodás ünnepének nevezték, amidőn a termést behord-}}|
-{{raw:data:p|3|1-3|Jehova határozottan megállapította e három ünneptartás idejét és helyét. Ezek mindig egyazon időre estek. Az első hely Siló volt. (Józsué 18:1) Később Jeruzsálem jelöltetett ki ezen ünnepek tartásának helyéül. Ezek az ünnepek közvetlenül összefüggtek Izrael aratási idejével. A pászkát Abib hónap, illetve az első hónap 14-ik napján tartották. Erre következett a kovásztalan-kenyerek ünnepe. A főpap ezen az ünnepen lengette Jehova előtt az első érett búza- vagy árpakévét a nép áldozataképpen. (Mózes III. 23:9—12) Az utána következő ötvenedik napon, a „hetek ünnepének" kezdete előtt, melyet később pünkösdnek neveztek, a főpap új búzából sütött két kovászos kenyeret mutatott be az aratás zsengéjéből mint a nép áldozatát. Ezt „a takarodás ünnepének nevezték, amidőn a termést behordták”. (Mózes II. 23 :16; III. 23 : 17)}}|
+{{raw:data:p|c|ták”. (Mózes II. 23:16; III. 23:17) A sátoros ünnep ideje az „év végére” esett, amidőn immár behordták a termést és a behordás (szüret) ünnepének” nevezték. „Szólj Izrael fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak 15-én a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig”. — Mózes III. 23:34}}
 {{raw:data:p|4|4-6|Jehova szolgája, Mózes útján mind e három ünnepre nézve rendelkezett Izrael népének. Mózes, Jézus Krisztus előképe volt és Jézus Krisztus összefüggésben áll mindezen három ünneppel. Úgytetszik tehát, hogy azokkal azok is össze vannak fűzve, akik a Krisztusban vannak. A pászka Egyiptomban létesíttetett a pászkabárány leölésekor és elfogyasztásakor. Ez akkor teljesült be Jézus Krisztus áldozata útján, amidőn Jézus beiktatta az Úrvacsorát halálának emlékezetére és Jehova nevének igazolására. Az Úr parancsa szerint az ő népe ezt az ünnepet megtartotta és még mindig megtartja. Most az Úr templomához érkezett és magához gyűjtötte népét, örömmel üríti az új bort az Úrral az ő országában s így még mindig megtartja a pászkát, illetve az Úrvacsorát.}}
 {{raw:data:p|5|4-6|Pünkösd, Jóel próféciája szerint a Szentszellem kitöltésének idejét jelzi. Az apcsel. 2-ik fejezetének beszámolása szerint először az apostolok részesültek Isten szellemében. Ez annak az időnek a megfelelője, amidőn az Úr szelleme Gedeonra szállott és megfújta a trombitát. (Bírák 6:34) Jóel próféciájának másodszori teljesülése a Szentszellem kitöltését illetőleg a meggyőző bizonyítékok szerint 1922-ben kezdődött. Pünkösd, Ruth prófétai könyvének csúcspontjával is megegyezik, illetve azzal, hogy a Ruth-osztály az igazságban részesült. A Szentszellem nagyobbmérvű kitöltését illetőleg Isten népe közt a földön a nagy öröm idejét jelenti. A felkentek a próféta szavai szerint így énekelnek: „Ez a nap az, amelyet az Úr készített; örvendezzünk és ujjongjunk ezen!” — 118. zsoltár 24}}
 {{raw:data:p|6|4-6|Húsvét és pünkösd közvetlenül kapcsolatban állnak az újszövetséggel. Az újszövetség megkötése Jézus, a valóságos húsvétibárány halála által van jelezve. Az újszövetség felavatása a második, illetve a Szentszellemnek teljesebb kiárasztása által van jellemezve. (Apcsel. 2:16—18) Az Úrnak földön levő népe főkép a Szentszellem}}
 }}