Oldal:Értelem-Kísértő-1937.djvu/6 - Laptörténet

Katomozes, 2023. május 29., 16:01-n

2023-05-29T16:01:32Z

Katomozes, 2023. május 2., 09:19-n

2023-05-02T09:19:16Z

Katomozes, 2023. május 1., 17:11-n

2023-05-01T17:11:49Z

Katomozes, 2023. április 17., 11:16-n

2023-04-17T11:16:54Z

Katomozes, 2023. április 17., 11:11-n

2023-04-17T11:11:24Z

Katomozes, 2022. november 22., 08:58-n

2022-11-22T08:58:51Z

Katomozes: /* Korrektúrázva */

2022-11-11T10:31:16Z

‎Korrektúrázva

Változtatások megtekintése

Katomozes: /* Nincs korrektúrázva */ Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|158|}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| ni fogja nevét. (Mózes II. 9:16) A világból egy bizonyos osztályt kiválasztott és J…”

2022-11-09T11:24:02Z

‎Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|158|}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| ni fogja nevét. (Mózes II. 9:16) A világból egy bizonyos osztályt kiválasztott és J…”

Új lap

<noinclude><pagequality level="1" user="Katomozes" /></noinclude>{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|158|}}}}
{{raw:data:c|
{{raw:data:p|c|
ni fogja nevét. (Mózes II. 9:16) A világból egy bizonyos osztályt kiválasztott és Jézus Krisztus, a király parancsnoksága alá rendelte; ennek mondja Jehova: "Ti vagytok annak tanui, hogy én vagyok az Isten; nekem kell szolgálnotok és hirdetnetek kell, hogy rajtam kívül nincsen Isten." — A maradék tehát nagyon felelősségteljes tisztséget tölt be és minden más földi teremtménynél nagyobb megtiszteltetésben részesült; de ezt a megtiszteltetést nem maga veszi magának, s nem is dicsekszik azzal, hogy mennyire fontos személy. A maradék tagjai Isten szolgái; megbecsülik tisztségüket és örvendenek, hogy azon a vártán állhatnak,
amelyre Isién állította őket. „És senki sem veszi ma¬
gának ezt a tisztességet, hanem akit Isten hív el, mi¬
ként Áront is." (Zsidók 5 :4) Isten Jézus Krisztus út¬
ján tanította őket, kiválasztván és a maga szervezeté¬
ben tisztséggel bízva még, s ezt a tisztségüket csak ak¬
kor fogják megtartani, ha értelmesek és a bölcseség-
ben és a hűségben is kitartanak. Isten ezeket fogja
győzelemmel megjutalmazni Jézus Krisztus útján, fel¬
téve, ha mindhalálig' hívek lesznek (Korinthus I. 15:
57; Jelenések 2 :10) Az ily hűségesek részesülnek most
azon megtiszteltetésben és kiváltságban, hogy ..Isten
szokatlan munkájában" részük lehet (Ésaiás 28:21) s
emiatt most reájuk vonatkoznak az apostol következő
szavai: „Azért szeretett, atyámfiai erősen álljatok, moz-
díthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában (mun¬
kájában) mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem
hiábavaló az Úrban." — Korinthus I. 15:58.
•T Most érkezett el az idő, amidőn ezek „mindnyá¬
jan férfiak az értelem terén" és férfiasán erősek. (Ko¬
rinthus I. 14 :20; 16 :13) Az ilyenek férfiak a Krisz¬
tusban, illetve érettkorúak. Szeretik az Istent s ezért
félve tisztelik s nem embertől félnek. Látják, hogy ez
az Űr ítéletének a napja s hogy minden nemzetet maga
elé gyűjtött. Az Úr parancsa náluk van, hogy menje¬
nek és figyelmeztessék a „kereszténység" népeit, mie¬
lőtt Isten „szokatlan munkája" megkezdődik; Isten
iránti szeretőtök készteti erre a munkára. Amidőn
munkába vonulnak, nem fclfuvalkodottak, hanem bát¬
rak: „Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bi-
zodalmunk van az ítélet napjához, mert amint ő van,
úgy vagyunk mi is e világban. A szeretethen nincsen
félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a
félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett tel¬
jessé a szeretetben." —- János I. 4:17, 18.
" Látva, hogy a királyság eljött, a hű maradék meg¬
érti, és észreveszi, hogy végezni kfll az Isten nevéről
és királyságáról bizonyságot, tevő munkát s öröme telik
abban, hogy ebben a munkában közreműködhetik. Aki
• tehát azt állítja, hogy a felkent maradékhoz tartozik,
válaszoljon saját magának a következő kérdésre az Úr
előtt: „Látod és értékelni tudod-e a most eldöntésre ke¬
rülő nagy vitás kérdést? Látod-e Istennel való kapcso¬
latodat, akinek a neve most tisztáztatni fog? Tudomást
' szoreztél-e most a vég bekövetkezése előtt az Úrnak
ezen parancsáról, hogy „az ő országának evangélin-
• mát most világszerte hirdetni kell"? Tszonyodol-e most
a vallástól, mint ami az ördögtől származik és tisz¬
teled s teljesítsd-e az Ür parancsait? Teljesen az Úr
mellé állnttál-e és engedelmeskedel-e az ö parancsai¬
nak, hngy életet nyerjél? Vagypedig tétlenül leültél,
elmulasztva a legnagyobb alkalmat, amelyben valahais
földi teremtmény részesült, s ezek folytán a biztos vesz¬
tedbe rohansz-e? Gondold meg, Isten azt parancsolta
lizenyságtevőinek. hogy engedelmeskedjenek Jézus
Krisztusnak, s aki nem hallgat erre a nagy prófétára,
kiirta tik a nép közül. — Apcsel. 3 :23
•• Aki most megőrzi tisztaságát Isten előtt és tartóz¬
kodni fog minden zúgolódástól, civakodástól és viszály¬
kodástól, felhagy minden önzéssel s teljesen Istenhez
és az ö országához való ragaszkodás indítja az alkal¬
mak felhasználására, bizonyságot, fog tenni Jehováról,
az ő királyáról és országáról. Mi most a hadakozás ide¬
jében élünk, éz az Igazság harca a Gonoszsággal szem¬
ben, az Igazság harca a valótlanságokkal szemben, s
azok, akik Istent és az ö igazságát szeretik, most öröm¬
mel fogják megtenni a maguk részét s az Úr zászlaját
magasra emelik, hogy a jóindulatú emberek meglássák
az Igazsághoz vezető utat és a menedékhelyet. A ma¬
radék azon tágjai, akik Krisztus szellemével bírnak,
fogják végezni a vezetést, s a jonadábok velük fognak
tartani. Együtt fogják Jehova, Jézus Krisztus és az ö
országának dicsőségét zengeni s közösen résztvesznek
az Úr munkájában. A jonadábok csendes szövetséget
kötöttek az igazság hirdetésére s ezzel fejezik ki, hogy
az Úr szervezetéhez tartoznak. A maradék és a jonadá¬
bok tehát közösen vesznek részt a bizonyságtevő mun¬
kában. Soha ezelőtt nem élveztek ily kiváltságot föl¬
di teremtmények s ez a kiváltság sohasem fog töbhé
visszatérni; , mert a „szokatlan munka" folyik most s
amidőn teljesen befejeződik, akkor hirtelen Isten ..rend¬
kívüli munkája" fog kezdődni, amidőnis a földről min¬
den ellenségeit teljesen eltávolítja. Azért most min¬
denki, aki szereti Istent és Jézus Krisztust, vegye tu¬
domásul a parancsot és teljesítse is: ..Hadd támadjunk
reá haddal!" (Abdiás 1.) Azután az örökkévalóságon
át énekelhetjük majd a győzelmi dalt az ő nevének di¬
csőségére.
t TANULMÁNYKÉRDÉSEK -
.• 1. Miért hangsúlyozta Jehova minduntalan az értclmesség
fontosságát? Nevezd meg. miért lesz most ismét erre
figyelmeztetve Isten népe?
2. Mit értsünk „értelem" vagy belátás alatt? Mily feltéte¬
lek alapján lehet értelmet szerezni?
3,4. Mutasd ki a) azon prófétái tisztséget, melyet. Mózes
és Izrael a Sinaitól Kánaánig vezető úton betöltöt¬
ték; b) milyenek s mennyiben voltak fontosak ab¬
ban-és a mostani időben is a Moáb síkságán mondott
szavak?
5. Magyarázd meg szövetséges viszonyban állnak-e a jo¬
nadábok, illetve a nagysokaság jehovával s mily fe¬
lelősség terheli őket?
6. Alkalmazd ebben az összefüggésben Kor. I. 10:11-et!
7,8. Mily okból jegyeztettek fel Mózes V. 1 :12, 13 szavai?
Mily fontos oktatást láthat bennük Isten mai népe?
9. Mily nngy kegyben részesítette az izraelitákat Jehova?
Meghcesfilték-n tőle való függésüket? Miért? s mi lett
az eredménye?
10,11. Mutasd ki szövegek alapján és indokold meg a jó¬
zan ésszel, mily viselkedés képezi a helyes magavi¬
seletét a teremtmény részéről a Teremtővel szemben?
12,13. Magyarázd meg szövegek alapján, miképpen ke¬
rülhet Isten családjába egy emberi teremtmény!
14,15. Mutasd ki szövegek alapján, mit akár az Isten az¬
zal, hogy egy csoport embert kiválasztott és újte-
‘ remtményekkó tett a Krisztusban?
16. Mit jelent kiválasztva és felkenve lenni? Miért törté¬
nik az?
17—19. Hogyan bírhatjuk a Lélek bizonyságtevését arra
nézve, hogy Isten gyermekei vagyunk-e vagy sem és
társörökösei Krisztusnak?
20,21. Ismertesd nz.ok pályáját, akiket az Úr mint „más
juhait" gyűjti maga köré! Megig.azultak-e mostan?
Mily reménységgel és mily kapcsolatban állnak a
mindenható Istennel és Krisztussal?
22,23. Alkalmazd Mikeás 6 • 8-at., 119. zsoltár 105, Lukács
12:48 é’ Máté 22 : 37—tO-et azon követelményeket
illetőleg, melyek mindazoktól megköveteltctnck, akik
Isten elismerését kívánják bírni, valamint tanításuk
forrását és felelősségüket!
}}<noinclude><references/></noinclude>

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 ni fogja nevét. (Mózes II. 9:16) A világból egy bizonyos osztályt kiválasztott és Jézus Krisztus, a király parancsnoksága alá rendelte; ennek mondja Jehova: "Ti vagytok annak tanui, hogy én vagyok az Isten; nekem kell szolgálnotok és hirdetnetek kell, hogy rajtam kívül nincsen Isten." — A maradék tehát nagyon felelősségteljes tisztséget tölt be és minden más földi teremtménynél nagyobb megtiszteltetésben részesült; de ezt a megtiszteltetést nem maga veszi magának, s nem is dicsekszik azzal, hogy mennyire fontos személy. A maradék tagjai Isten szolgái; megbecsülik tisztségüket és örvendenek, hogy azon a vártán állhatnak, amelyre Isten állította őket. „És senki sem veszi magának ezt a tisztességet, hanem akit Isten hív el, miként Áront is." (Zsidók 5:4) Isten Jézus Krisztus útján tanította őket, kiválasztván és a maga szervezetében tisztséggel bízva még, s ezt a tisztségüket csak akkor fogják megtartani, ha értelmesek és a bölcseségben és a hűségben is kitartanak. Isten ezeket fogja győzelemmel megjutalmazni Jézus Krisztus útján, feltéve, ha mindhalálig hívek lesznek (Korinthus I. 15:57; Jelenések 2:10) Az ily hűségesek részesülnek most azon megtiszteltetésben és kiváltságban, hogy "Isten szokatlan munkájában" részük lehet (Ésaiás 28:21) s emiatt most reájuk vonatkoznak az apostol következő szavai: „Azért szeretett, atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában (munkájában) mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban." — Korinthus I. 15:58.}}
 {{raw:data:p|47|47| Most érkezett el az idő, amidőn ezek „mindnyájan férfiak az értelem terén" és férfiasan erősek. (Korinthus I. 14:20; 16:13) Az ilyenek férfiak a Krisztusban, illetve érettkorúak. Szeretik az Istent s ezért félve tisztelik s nem embertől félnek. Látják, hogy ez az Úr ítéletének a napja s hogy minden nemzetet maga elé gyűjtött. Az Úr parancsa náluk van, hogy menjenek és figyelmeztessék a „kereszténység" népeit, mielőtt Isten „szokatlan munkája" megkezdődik; Isten iránti szeretetök készteti erre a munkára. Amidőn munkába vonulnak, nem felfuvalkodottak, hanem bátrak: „Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert amint ő van, úgy vagyunk mi is e világban. A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben." — János I. 4:17, 18.}}
-{{raw:data:p|48|48| Látva, hogy a királyság eljött, a hű maradék megérti, és észreveszi, hogy végezni kell az Isten nevéről és királyságáról bizonyságot tevő munkát s öröme telik abban, hogy ebben a munkában közreműködhetik. Aki tehát azt állítja, hogy a felkent maradékhoz tartozik, válaszoljon saját magának a következő kérdésre az Úr előtt: „Látod és értékelni tudod-e a most eldöntésre kerülő nagy vitás kérdést? Látod-e Istennel való kapcsolatodat, akinek a neve most tisztáztatni fog? Tudomást szereztél-e most a vég bekövetkezése előtt az Úrnak ezen parancsáról, hogy „az ő országának evangéliumát most világszerte hirdetni kell"? Iszonyodol-e most a vallástól, mint ami az ördögtől származik és tiszteled s teljesítsd-e az Úr parancsait? Teljesen az Úr mellé állottál-e és engedelmeskedel-e az ő parancsainak, hogy életet nyerjél? Vagypedig tétlenül leültél, elmulasztva a legnagyobb alkalmat, amelyben valahais földi teremtmény részesült, s ezek folytán a biztos vesztedbe rohansz-e? Gondold meg, Isten azt parancsolta
+{{raw:data:p|48|48| Látva, hogy a királyság eljött, a hű maradék megérti, és észreveszi, hogy végezni kell az Isten nevéről és királyságáról bizonyságot tevő munkát s öröme telik abban, hogy ebben a munkában közreműködhetik. Aki tehát azt állítja, hogy a felkent maradékhoz tartozik, válaszoljon saját magának a következő kérdésre az Úr előtt: „Látod és értékelni tudod-e a most eldöntésre kerülő nagy vitás kérdést? Látod-e Istennel való kapcsolatodat, akinek a neve most tisztáztatni fog? Tudomást szereztél-e most a vég bekövetkezése előtt az Úrnak ezen parancsáról, hogy „az ő országának evangéliumát most világszerte hirdetni kell"? Iszonyodol-e most a vallástól, mint ami az ördögtől származik és tiszteled s teljesítsd-e az Úr parancsait? Teljesen az Úr mellé állottál-e és engedelmeskedel-e az ő parancsainak, hogy életet nyerjél? Vagypedig tétlenül leültél, elmulasztva a legnagyobb alkalmat, amelyben valahais földi teremtmény részesült, s ezek folytán a biztos vesztedbe rohansz-e? Gondold meg, Isten azt parancsolta bizenyságtevőinek, hogy engedelmeskedjenek Jézus Krisztusnak, s aki nem hallgat erre a nagy prófétára, kiirtatik a nép közül. — Apcsel. 3:23}}|
 {{raw:data:p|49|49| Aki most megőrzi tisztaságát Isten előtt és tartózkodni fog minden zúgolódástól, civakodástól és viszálykodástól, felhagy minden önzéssel s teljesen Istenhez és az ő országához való ragaszkodás indítja az alkalmak felhasználására, bizonyságot fog tenni Jehováról, az ő királyáról és országáról. Mi most a hadakozás idejében élünk, ez az Igazság harca a Gonoszsággal szemben, az Igazság harca a valótlanságokkal szemben, s azok, akik Istent és az ő igazságát szeretik, most örömmel fogják megtenni a maguk részét s az Úr zászlaját magasra emelik, hogy a jóindulatú emberek meglássák az Igazsághoz vezető utat és a menedékhelyet. A maradék azon tagjai, akik Krisztus szellemével bírnak, fogják végezni a vezetést, s a jonadábok velük fognak tartani. Együtt fogják Jehova, Jézus Krisztus és az ő országának dicsőségét zengeni s közösen résztvesznek az Úr munkájában. A jonadábok csendes szövetséget kötöttek az igazság hirdetésére s ezzel fejezik ki, hogy az Úr szervezetéhez tartoznak. A maradék és a jonadábok tehát közösen vesznek részt a bizonyságtevő munkában. Soha ezelőtt nem élveztek ily kiváltságot földi teremtmények s ez a kiváltság sohasem fog többé visszatérni;
 mert a „szokatlan munka" folyik most s amidőn teljesen befejeződik, akkor hirtelen Isten "rendkívüli munkája" fog kezdődni, amidőnis a földről minden ellenségeit teljesen eltávolítja. Azért most mindenki, aki szereti Istent és Jézus Krisztust, vegye tudomásul a parancsot és teljesítse is: "Hadd támadjunk reá haddal!" (Abdiás 1.) Azután az örökkévalóságon át énekelhetjük majd a győzelmi dalt az ő nevének dicsőségére.}}

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 {{raw:data:q|17-19| Hogyan bírhatjuk a Lélek bizonyságtevését arra nézve, hogy Isten gyermekei vagyunk-e vagy sem és társörökösei Krisztusnak?}}
 {{raw:data:q|20-21| Ismertesd azok pályáját, akiket az Úr mint „más juhait" gyűjti maga köré! Megigazultak-e mostan? Mily reménységgel és mily kapcsolatban állnak a mindenható Istennel és Krisztussal?}}
-{{raw:data:q|22-23| Alkalmazd Mikeás 6:8-at, 119. zsoltár 105, Lukács 12:48 és Máté 22:37—1O-et azon követelményeket illetőleg, melyek mindazoktól megköveteltetnek, akik Isten elismerését kívánják bírni, valamint tanításuk
+{{raw:data:q|22-23| Alkalmazd Mikeás 6:8-at, 119. zsoltár 105, Lukács 12:48 és Máté 22:37—40-et azon követelményeket illetőleg, melyek mindazoktól megköveteltetnek, akik Isten elismerését kívánják bírni, valamint tanításuk forrását és felelősségüket!}}
 }}

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 {{raw:data:q|16| Mit jelent kiválasztva és felkenve lenni? Miért történik az?}}
 {{raw:data:q|17-19| Hogyan bírhatjuk a Lélek bizonyságtevését arra nézve, hogy Isten gyermekei vagyunk-e vagy sem és társörökösei Krisztusnak?}}
-{{raw:data:q|20-21| Ismertesd nzok pályáját, akiket az Úr mint „más juhait" gyűjti maga köré! Megigazultak-e mostan? Mily reménységgel és mily kapcsolatban állnak a mindenható Istennel és Krisztussal?}}
+{{raw:data:q|20-21| Ismertesd azok pályáját, akiket az Úr mint „más juhait" gyűjti maga köré! Megigazultak-e mostan? Mily reménységgel és mily kapcsolatban állnak a mindenható Istennel és Krisztussal?}}
 {{raw:data:q|22-23| Alkalmazd Mikeás 6:8-at, 119. zsoltár 105, Lukács 12:48 és Máté 22:37—1O-et azon követelményeket illetőleg, melyek mindazoktól megköveteltetnek, akik Isten elismerését kívánják bírni, valamint tanításuk
 forrását és felelősségüket!}}
 }}

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 {{raw:data:q|2| Mit értsünk „értelem" vagy belátás alatt? Mily feltételek alapján lehet értelmet szerezni?}}
 {{raw:data:q|3-4| Mutasd ki a) azon prófétai tisztséget, melyet Mózes és Izrael a Sinaitól Kánaánig vezető úton betöltötték; b) milyenek s mennyiben voltak fontosak abban és a mostani időben is a Moáb síkságán mondott szavak?}}
-{{raw:data:q|5| Magyarázd meg szövetséges viszonyban állnak-e a jonadábok, illetve a nagysokaság jehovával s mily felelősség terheli őket?}}
+{{raw:data:q|5| Magyarázd meg szövetséges viszonyban állnak-e a jonadábok, illetve a nagysokaság Jehovával s mily felelősség terheli őket?}}
 {{raw:data:q|6| Alkalmazd ebben az összefüggésben Kor. I. 10:11-et!}}
 {{raw:data:q|7-8| Mily okból jegyeztettek fel Mózes V. 1:12, 13 szavai? Mily fontos oktatást láthat bennük Isten mai népe?}}

@@ Oldal (be lesz illesztve): / Oldal (be lesz illesztve): @@
@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 {{raw:data:q|1| Miért hangsúlyozta Jehova minduntalan az értelmesség fontosságát? Nevezd meg, miért lesz most ismét erre figyelmeztetve Isten népe?}}
 {{raw:data:q|2| Mit értsünk „értelem" vagy belátás alatt? Mily feltételek alapján lehet értelmet szerezni?}}
-{{raw:data:q|3-4| Mutasd ki a) azon prófétái tisztséget, melyet Mózes és Izrael a Sinaitól Kánaánig vezető úton betöltötték; b) milyenek s mennyiben voltak fontosak abban és a mostani időben is a Moáb síkságán mondott szavak?}}
+{{raw:data:q|3-4| Mutasd ki a) azon prófétai tisztséget, melyet Mózes és Izrael a Sinaitól Kánaánig vezető úton betöltötték; b) milyenek s mennyiben voltak fontosak abban és a mostani időben is a Moáb síkságán mondott szavak?}}
 {{raw:data:q|5| Magyarázd meg szövetséges viszonyban állnak-e a jonadábok, illetve a nagysokaság jehovával s mily felelősség terheli őket?}}
 {{raw:data:q|6| Alkalmazd ebben az összefüggésben Kor. I. 10:11-et!}}